Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

kormányzat az uradalom vezetésére Domokos Ákost, menekült erdélyi mezőgazdasági szakembert küldte, akinek némi ismerete volt Előszálláson, mivel már a Búza Barna-féle földreform előkészítése során is itt-tartózkodott. A birtok szocializálására április elején megtették a lépéseket Pártos Mór által kiállított bizonyítvány szerint az uradalom április 20án lett termelőszövetkezetté. A szervezési teendőket április 16-án fejezték be, amikor a bizalmiak aláírták az uradalom szocializálásának követelését. Ebben lefektették a szocialista nagyüzem működésének főbb elveit, és egyben kimondták, hogy a termelőszövetkezet az uradalmi tisztikart átveszi. A járási gazdasági felügyelő a nyilatkozatot pótlólag felterjesztette a megyei szocializálási központhoz, ahonnan a válasz április 24-én jóváhagyólag érkezett meg Előszállásra. A régi tisztikar lényegében továbbra is a rendi érdekeket kívánta érvényesíteni. A bevételeket az uradalmi folyószámlára utalták át, így április 18-án a sertésforgalmi vállalat által átvett 791 db hízósertés árát, melyet a szerb megszállástól tartva közélelmezési célokra vettek igénybe. Ugyancsak ezen okokból szállították el a szemesterményt is. Rekvirálás is történt az uradalomban: a hadsereg ellátására 6 ezer birkát és a szarvasmarha-állomány 8%-át akarták igénybe venni. A termelőszövetkezeti vezetőség a bizalmi férfiakkal egyetértve bizonygatta, hogy a rekvirálás végrehajtása a szövetkezeti gazdaság anyagi romlását eredményezné. A rekvirálók öt alkalommal jelentek meg Előszálláson, amikor is az igénybevételi kontingensről megegyezés születhetett. így a birkanyájból 3700 db-ot (és 65 szarvasmarhát) hajtottak el. A termelőszövetkezetben a munkát a tagság zökkenőmentesen végezte, az aratásban 8. részért és teljes élelmezésért dolgoztak, de aratónként másfél hold föld termését is megkapták. 1919-ben a termés gyengébb volt, mint a háborús évek bármelyikében. A gabonatermés mindössze 62 137 métermázsa volt, melynek 43%-át tette ki a búza- és a rozstermés. A gazdasági szakértők szerint 1919-ben — az időjárást és egyéb természeti körülményeket figyelembe véve — közepes szintű termést lehetett volna betakarítani; de a munkásviszonyok elégtelensége miatt a földek művelésére nem tudtak elegendő energiát fordítani. Ménesmajorban a kukorica holdanként mindössze 2 mázsát hozott, a kisvenyimi szőlőben 1918-ban 450 liter mustot szüreteltek, de 1919 őszén csak 125 litert. A gabonatermés majdnem 24%-át kötelező gabonabeszolgáltatásra vitték el, de ezenkívül még 800 mázsa kukoricát is átadtak az államnak.

70 Előszállás élete a II. világháború végéig 1919—1944 A Tanácsköztársaság megdöntésének híre augusztus 2-án érkezett meg Előszállásra. Az uradalom vezetői zökkenőmentesen folytatták a gazdasági tevékenységeket. Ekkor éppen gabonahordás volt a kerületekben. A szocializált nagybirtok de jure felszámolására bizottság érkezett Előszállásra, amely a Tanácsköztársaság alatt az uradalmat ért károkat még 1919 augusztusában megállapította. Az uradalmi vezetőség a károkat csak a várható szerb megszállás elől elszállított sertésnyájra és szemes gabonára