Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)
A külterületek száma egy ideig még tovább növekedett, a gazdálkodási rendszert jelezvén. 1933-ban új külterület: Felsősárréttanya, Kaszaszőlő, Pestenydiástanya, Szluhamenyőd, amikkel sem korábban sem későbben nem találkozunk. A külterületi lakott helyek jelentősége odáig nőtt, hogy az 1937-es kimutatás szerint 835 lélek, az összlakosság 24,3%-a külterületen lakott, noha a külterületi lakosság kimutatása hiányos. A szocialista gazdálkodás bevezetésével egybeesik a külterületek lassú felszámolása. Hard pusztát és környékét ugyan más községhez csatolták, de így is feltűnő, hogy 1960-ban még 253-an laktak külterületen (az összlakosság 7,7%-a), 1970-ben pedig 112-en laktak külterületen (az összlakosság 3,6%-a.) A külterületi életet, a kultúrának, szervezhetőségnek ezt a gátló tényezőjét tehát sikerült felszámolni. A helységben a házak száma így alakult: 1850-ben 436 198 1869-ben 498 1873-ban 501 199 1907 564 1933 777 200 1960-ban 867, ebből külterületen áll 54 201 1970-ben 890, ebből külterületen áll 27 202 A házak száma tehát Hard puszta és vidékének elcsatolása ellenére növekedett, ami az életszínvonal emelkedésének jele, másrészt a külterületi házak száma nagyobb mértékben csökkent, mint a külterületi lakosságé, tulajdonképpen néhány régi cselédházon kívül már csak a szőlőhegyiek ragaszkodnak a külterületi lakáshoz, de még az ő számuk is felére fogyott. A szétszórt, tanyaszerűen széttelepült helységből valóságos község lett. A mezőgazdasági termelés jellegének alakulását talán legjobban a következő adatok jellemzik, katasztrális holdban számítva. Év szántó kert rét szőlő legelő nádas erdő ketler 1869 6295 265 1417 174 3843 465 1602 203 1897 7420 189 1215 246 3793 34 ? 5! 4204 1909 7598 180 1193 417 3419 32 409 581 205 1936 7955 637 ? ? ? ? ? ? 1948 5414 998 ? 7 ? 1 ? ? 1962 4472 923 1 ? ? ? ? ? 20G A polgári gazdálkodás korában tehát először nagy ütemben, később lassabban, de folyvást növelték a szántóterületet, apasztották a rétet, legelőt és erdőt. A felszabadulás után a szántóföld jelentékeny visszaesése az igavonóállatokban beállott roppant pusztulás következménye. A nagyarányú kertgazdálkodás már 1936-ra megindult, de ez a felszabadulás után jelentősen nőtt tovább, hisz a kevés igaerőt, de sok kézimunkát igénylő kertművelést a földhöz juttatott nincstelenek is végezni tudták. Itt érdemes megemlíteni, hogy a későbbi híres paprikatermelés 1936-ban még csak 90 kat. holdon folyt, 1948-ra ez 1114 kh-ra nőtt, de 1960-ban újra elakadt. 207
