Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

Az egyoldalú szemtermelés (gabona monokultúra) állandó fokozása az állatállományt rontotta. Ez ugyanis így alakult: év ló szarvasmarha ebből ökör ebből tehén sertés juh bivaly baromfi 1863 400 400 200 200 2000 10 000 7 30 820

208 1869 445 648 ? ? 730 9 177 7 ? 209 1886 380 850 ? 7 2600 5 000 7 10 Ó00

210 1895 622 1293 422 377 3553 4 479 67 7 016 1911 596 1260 276 512 2307 2 940 37 7 1935 665 1120 44 543 2996 916 47 9 138 1942 575 1178 97 498 4404 761 4 7 1962 276 919 2 380 3719 1 245 — 7 1966 210 998 — 387 4050 1 290 — 29 708

211 A szarvasmarha-állománynak 1895-ig kétharmada magyar fajta volt, ez azonban fokozatosan csökkent, 1942-ben már csak 17 magyar ökör volt. A juhállomány a legelő feltörésével rohamosan csökkent, 1942-re a kiegyezés korabelinek tizedrésze sem maradt meg. Az új juhtenyésztés csak a szocialista gazdálkodással indult meg. Az ökörállomány 1895-től kezdve gyorsan csökkent. Ezt előbb részben lovakkal, utóbb gépekkel pótolták. A baromfitartás első adatait bizonytalannak tartjuk. Nagy arányú baromfinevelés csak a szocialista gazdálkodással indult meg. A szarvasmarha-nevelés viszont mindig jelentékeny volt, nagy a különbség a szarvasmarhák összes száma és az ökrök és tehenek összeadott száma között. A bivalytartás nyilván a nagyobb birtokokon, a múlt század végén indult meg, és lassan elapadt, a polgári gazdálkodás korának végére úgyszólván teljesen. Ami az eszközfelszerelést illeti, az ekék száma alig változott. 1869ben 410 vaseke, 106 faeke, 1935-ben 451 vaseke volt, de míg 1869-ben csak 80 borona volt, 1935-ben már 349 lett. A cséplés 1869-ben még javarészt kézzel történt, mindössze 12 lóerejű cséplőszerkezet volt, 1935re 10 gőzcséplőgép jól el tudta látni a falu szükségletét. A mezőgazdaság gépesítése azonban 1935-re is szerény volt, mindössze 17 motoros erőgép működött, nyilván csak az uradalmakban. Közülük is csak 7 volt kerekes traktor. Motoros ekéjük egyáltalában nem volt. A falu gyümölcsfa-állományáról csak 1935-ből van adatunk. Ekkor 12 696 gyümölcsfa volt, ebből 2809 szilva, 2023 alma, 1221 meggy, 1206 őszibarack, 1469 körte, 877 dió, 823 cseresznye.

212 Gyümölcstermeléssel tehát foglalkoztak, de ez nem volt nagy arányú és kevéssé szervezett. A terméseredmények egyrészt a földek vegyes minősége, de főleg az aránylag kevés trágyázás, és régi módi megművelés miatt alacsonyak voltak, és ez nem is nagyon változott a polgári gazdálkodás idejében. 1863-ban átlag magyar holdanként 10 pozsonyi mérő (62 liter) gabonaterméssel számoltak,

213 1931-ben kat. holdanként a gabonaneműekből 5, a tengeriből 8, a burgonyából 40 mázsa átlagtermés volt Cecén.

214 Minthogy tulajdonképpen paraszti legelő az úrbéri elkülönítés során nem keletkezett, csak uradalmi és községi legelő volt, a parasztgazdák bérleti díjat (fűbért) kellett fizessenek a legeltetésért. Így legeltetési társulat is igen későn alakult, és pedig szerencsétlen módon, pusztánként