Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás
szállási uradalmat. 67 Ez a kortársak előtt is meglepetés volt, hisz a mozgalmak rendkívül heves méretűek voltak, és szinte egész Kelet-Dunántúlra kiterjedtek. Igaz, az uradalom az 1897. évi aratósztrájk után rendkívüli intézkedésekkel igyekezett a hasonló mozgalmaknak útját állni. Ügy tűnik, hogy az uradalom területén élő napszámosok, cselédek életszínvonala a többi cselédénél magasabb volt, így a biztos megélhetés reményében a mozgalomhoz nem csatlakoztak. Azok a szociális kedvezmények, melyeket Előszálláson a földmunkásoknak juttattak ebben az időben, egyedülállóak voltak. Persze egyáltalán nem valami kimagasló juttatásról, napszámbérről volt szó, hanem csupán a földterületek nagyságát növelték meg. Ezt az uradalom megtehette, hiszen bőven rendelkezett termőföldekkel. A korszerűbb gazdálkodás, a belső erőforrások feltárása, az ésszerűbb szervezés, a gépesítés meggyorsítása észrevehető jövedelememelkedést eredményezett. Ebből a felgyülemlett tőkéből tudott juttatni az uradalom a cselédségnek és a földmunkásoknak is. Amikor az új gazdálkodási forma érvénybe lépett Előszálláson, új jószágkormányzó kezdte meg tevékenységét. A kormányzó Wéber Márton volt, aki Zircen született, és gazdasági szakismereteinek már fiatalabb korában a rendi központban is tanújelét adta. Vele kezdődött meg az a páratlanul gyors fejlődés, amely majdnem fél évszázadon át tartott Előszálláson. Wéber Márton 1901-től rendi számvevő volt Zircen, s amikor La jer Nándor jószágkormányzó meghalt, a zirci apát, Békefi Rémig őt nevezte ki Előszállásra. Wéber Márton a 11 évig tartó számvevői működése során meggyőződött arról, hogy a rend anyagi érdekeit leginkább Előszállás képviseli, s innen várhatók a jövedelmek. Már a következő évben nagy építkezések indultak meg a pusztákon. Mélykúton, Selyemmajorban, Bernátkúton a majorokat bővítették, épületeket alakítottak át istállókká, magtárakat emeltek. A tehénistállókat és a birkaaklokat vízvezetékkel látták el. Beszerzett még három gőzszántógépet is. 68 A cselédlakások egész sorát építették Ménesmajorban, Mélykúton, Nagy- és Kiskarácsonyban, Herczegfalván. Két esztendő alatt 60 gazdasági cseléd számára építettek önálló lakást, és ezzel némileg enyhítették azt az évszázados szokást, hogy egy szobában két családot helyezzenek el. Ezt a gazdasági prosperitást szakította félbe az első világháború 69 Az első világháború és a forradalmak Előszálláson 1914—1919 A mozgósítás híre 1914. július 26-án érkezett Előszállásra. A nyári munkák dandárja közepette kellett az aratómunkásoknak és a cselédeknek az aratást, a szántást, a kapásnövények ápolási munkáit félbehagyni. A napszámosok, az idénymunkások és a cselédek nagyobb része katona lett. Meggyengült az igaerő is, hiszen még augusztus elején 100 lovat bevonultattak. Az uradalomban a zűrzavar néhány napig teljes volt. A visszamaradt aratómúnkások a korábbi bérért nem voltak hajlandók dolgozni, az aratás abbahagyását helyezték kilátásba. A bevonult aratók feleségét az aratócsoportok nem voltak hajlandók foglalkoztatni. Erélyes uradalmi közbelépésre állt csak helyre a termelés folyamatossága, amihez hozzájárult az is, hogy némi kedvezményt adtak az aratóknak.