Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

dozatul a Hantos szék több települése is. Hantosról és Ivánkatelkéról je­gyezték fel, hogy e falvak ekkor teljesen elpusztultak. Az elmenekült hantosszéki kunok jó része ugyan visszatért a szállásokba, de az 1526 előtti viszonylagos virágzó életet már reorganizálni nem tudták. A 16. század elején a felbomló kun társadalmi szerkezetet a török dúlás véglegesen felszámolta. 1526 után a kunok ereje is csökkent, sajá­tos társadalmi berendezkedésüket feladták. A hantosszéki kun kapitány­ságot a szomszédos megyékbe olvasztották. Előszállás, Karácsonyszállás­sal együtt Tolna megyéhez került, míg Venyim falut Fejér megye admi­nisztrálta. A „kun szállások" elnevezést az állami és a megyei adminiszt­ráció még néhány évtizeden át megtartotta. Előszállást is úgy emlegetik az oklevelekben, mint egyiket a kun szállások közül. 4 Ekkor azonban már a hűbéri társadalom osztályszerkezetét lehetett a kun településeken felfedezni. Megjelentek a földesurak is, akik az egy­kori kun falvakat adományként a királytól kapták. Előszállás, több kör­nyező településsel együtt a 16. század első harmadának végén a fehér­vári préposté lett. 5 Előszállás a hódoltsági területben Az ellenkirály, Zápolya János Váradon 1536. szeptember 30-án enyin­gi Török Bálint mostohatestvéreinek, Sulyok Balázsnak, Györgynek és Istvánnak a dunántúli kunok között kétszáz jobbágy telket ígért, ha azok udvarába jönnek. Török Bálintnak Ferdinánd királytól történt elpárto­lásával a Sulyok-család is Zápolya Jánoshoz állt. Ügy tűnik, hogy a Habsburgoktól elpártolt dunántúli nemes urak hamarosan Zápolyához mentek, mivel 1537. május 20-án kiállított oklevél szerint a hantosszéki kun szállásokat (Előszállást, Karácsonyszállást, Űjszállást, Jakabszállást, Sárosdot, Kajtort, Perkátát) nekik is adományozta. További dunántúli hívek szerzése érdekében Zápolya más birtokoso­kat is igyekezett várak és tartozékok adományozásával maga mellé állí­tani. 1538. április 1-én a zirci cisztercita apátság kegyúri jogait ruházta át Podmaniczky Jánosra és Rafaelre, sőt egy esztendő múltán Palota várát és tartozékait is nekik adta. A Podmaniczky-család azonban visz­szatért Ferdinánd király hűségére, és ennek jutalmául meghagyták bir­tokukban a zirci apátságot és Palota várát is. 6 A két király küzdelme a birtokadományozás területén is folyt. Fer­dinánd ugyanis nem vette figyelembe Zápolya János donációit, hanem a maga híveinek gyarapítása végett, ugyancsak falvakat adott a hozzá csatlakozóknak. 1541. január 14-én Ferdinánd a hantosszéki kun szállá­sok települései közül kétszáz jobbágy telket Horváth Ferencnek, Szarvaskő vára urának adományozott. Az adománylevélből kiderül, hogy a Fejér megyei kun szállásokat a Habsburg király fegyveres erővel vette vissza. A hadjáratban része volt Horváth Ferencnek is. Előszállás népének a későbbi évtizedben sem lett nyugalma. A török elfoglalta a környező várakat, felnyomult Székesfehérvárig, az övé lett Ozora és Simontornya vára is, de Kelet-Dunántúlon, a Sárvízen túli erő­dök, köztük Palota a Habsburg király fennhatósága alatt maradt. A hó­doltsági részbe eső területek lakóit a török földesurak, de a magyar ka­marai tisztek, várurak is megsarcolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom