Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

Előszállás és környéke a legközelebb eső magyar végvárhoz is, de a töröknek is adózott. Egy 1551. évi magyar kamarai összeírás szerint a Fejér, Veszprém, Tolna, Somogy megyei falvak adózói Palota várához vitték az évi szolgáltatásokat. A katonák a jobbágyok jövedelméből éltek. Palotán 1551-től az előszállásiak adóját és egyéb természetbeni szolgáltatását Meznyánszky János szedte be. Ezután több évtizeden át Palotára jártak az előszállásiak várat építeni, fuvarozni, és mint földesurukhoz itt nyújtották be kérvényeiket is terheik könnyebbítése érdekében. Bár Meznyánszky Jánosnak 1551 óta szolgálnak az elószállási, karácsonyszállási és venyimi lakosok, mégis 1559-ben a királyi udvar foglalkozott e három település adományozásával. Palota kapitánya, Thury György és alkapitánya, Meznyánszky János kérték a bécsi udvartól ezeket a falvakat. Miksa, aki ekkor még a csehek királya Ferdinánd nevében 1559. május 12-én arra utasította az egyik kormányszéket, hogy a palotai kapitányok számára Előszállás, Karácsonyszállás és Venyim falvak adományozásáról szóló oklevelet állítsák ki.

7 Az oklevél szerint e falvaknak földesurai nincsenek. Ezért a Fehérvár alatti falvakat a palotai katonák maguknak foglalták el. Így lett Előszállás földesura magyar részről a Thury család, míg a török katonák közül Előszállást Rüsztem pasa, budai beglerbég kapta meg. Előszállás jövedelme 1559-ben a török adóösszeírás szerint 4490 akcse volt. Ebben az évben Előszálláson 50 házban élt a lakosság. A népes falu lakói juhtenyésztéssel is foglalkoztak. Kilenc gazdánál összesen 675 db juhot írtak össze. Juhtenyésztő gazda Onta Benedek, Tód Fábián, Onta György, Vince László, Telek Ambrus, Borla Ambrus, Kóc Mihály, Magyar Balázs, Csuta Pál. Adózó lakosok között szerepelt még: Pálfai István, Pálfai Bálint, Onta Gál, Onta Mihály, Máté Benedek, Ungi Antal, Koca Imre, Koca Gergely, Máté István, Ferenc György, Telek György, Orbán Mihály, Orbán Bálint, Ágoston János, Beseni Albert, Ungi Imre, Cseh Imre, Sajka Balázs, Sajka Máté, Telek Mihály, Kelemen Gáspár, Telek István, Ornta Albert, Csóra Benedek, Csóra Bálint, Csóra Lukács, Cecei János, Csut János, Telek Mihály, Ihász György, Csóra György, Kazdak György, Kazdak Gergely, Karos Benedek. A föld-, ház- és szőlőingatlanok után 20 családnak kellett adót fizetni a budai bég kezébe. Szintén a budai beglerbég hász-birtoka volt a közeli Karácsony szállás is, ahol 19 családot köteleztek adófizetésre. Rüsztem pasa kapta a karácsonyszállási határban levő sárosdi, hídőrségi, cserecsúti, szentalberti puszták adóját is. A négy pusztát a karácsony szállási ráják birtokolták, rétjeiket kaszálták, földjeit szántották és legelőin ridegnyájat tartottak.

8 1562-ben új családnevek is felbukkantak a török adóösszeírásban. Igaz, ekkor Alsószállásnak írták a falu nevét, de nyilvánvaló téves információ alapján. Űj családnevek ekkor a következők: Bőrke, Csira, Csabai, Sula, Öcsa, Kalota, Szegő, Jakics, Karmos, Megyer, Tót, Dunai, Peszér, Ozsvát, Borla, Kocka, Sebestyén, Somogyi, Sajka, Bagol, Bogárdi, Tatár, Kecskés, Sát és Séra.

9 Thury György halála után a birtokok utódai kezébe kerültek. 1575. január 28-án Miksa császár a zirci apátság sólyi, olaszfalui, teveli, kovácsberendi, polányi, venyimi, elószállási, karácsonyszállási birtokát és több elpusztult helységet 8 ezer magyar forint lefizetése ellenében, Thury Benedeknek és feleségének, Ostfy Orsolyá-