Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

te 21,1 C°), s a nyári napok (75—80) és a hőségnapok (20—25) száma magas. Tele mérsékelten hideg; a január középhőmérséklete —1,5 C°. Uralkodó szele az északnyugati. A község Fejér megye szűkös csapadékú területei közé tartozik. Az átlagos évi csapadékmennyiség 559 mm. Legcsapadékosabb hónap a június (60 mm), legkevesebb csapadék pedig január—februárban (31—34 mm) van. A csapadék évi járásában október—novemberben (51—53 mm) másodmaximum is jelentkezik. A csapadék több mint 55%-a (314 mm) a nyári fél évre esik. A kevés csapadék, a meleg, forró nyár és a könnyen kiszáradó futóhomokfelszínek miatt vízháztartása erősen veszteséges. Az átlagos évi vízhiány 100—126 mm között váltakozik, ami a felszíni vízfolyások szegénységében is megmutatkozik. A Mocsárpatak kivételével vízfolyásai mind időszakosak. Valamivel számottevőbbek állóvizei: együttes területük 43,1 ha. Ezek közül kettőnek a terjedelme a 10 ha-t is meghaladja. Az öt állóvíz közül egy természetes (0,75 ha), négy pedig mesterséges (42,37 ha) eredetű. Utóbbiak völgyelgátolással létesített halastavak. Talajvíz elérhető mélységben és számottevő mennyiségben csak a völgyekben van. A löszös területeken általában jó termékenységű mezőségi talajok (típusos mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom) képződtek, a futóhomokfelszíneket pedig többnyire tápanyagban szegény, gyenge vízgazdálkodású váztalajok (futóhomok váztalaj, gyengén humuszos homoktalaj, földes, kopár) borítják. A völgyekben a réti öntés talaj és a réti csernozjom az elterjedt talajtípus.

1 A helység neve 1537-ben bukkan fel Elevzallas (olvasd: Előszállás) alakban. Az összetett helynév utótagjaként szereplő szállás főnévnek „kun település" az értelme. Az előtag valószínűleg a magyar elő „elöl levő, elülső" melléknév. Más feltevés szerint az előtagban ugyanaz a török eredetű személynév rejlik, amelyből az Üllő helységnév származik.

2 A helység mai neve a 16—17. század folyamán még több változatban fordul elő: 1551-ben Elu Zalas, 1559-ben Eleo Zalas és Eleozalas, 1567ben Első Zállás, 1588-ban Elő szállás és 1630-ban Eleó szállás alakban.

3 Előszállás a kunok szállásterülete A település létrejöttére írásos adatokkal nem rendelkezünk. Annyi azonban bizonyos, hogy a mai Előszállás területén több szállás is volt, melyeket Fejér megyének ezen a részén élő kun népek alapítottak az Anjou-házi királyok uralkodása idejében. Előszállás tehát a kunok által lakott hely volt a 14. század második felében. Lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. Ezt a nomádokra jellemző életmódot a 16. század elejéig űzték. A dunántúli kun szállásokat a hantosszéki kapitányság fogta össze, a lakosok tehát nem tartoztak a megyeszervezetbe. Ezért nehéz is ezt a több mint másfél évszázadot az állami élet nyomainak felderítetlensége folytán Előszállás történetében rekonstruálni. 1526. augusztus végén és szeptember elején a mohácsi csatában győztes török sereg elözönlötte Dunántúl keleti területeit, miközben pusztította a mezővárosokat, falvakat, szállásokat. A török pusztításnak esett ál-