Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd

A képviselőtestület 1945. nov. 10-én egyhangú határozattal kimondta, hogy Diósd községnek Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyéhez való csatolását helyesli és a község érdekében állónak tartja.

172 A beszolgáltatással kapcsolatban megjegyzik, hogy a szántóföldek tulajdonosainak nagy része nem is diósdi, hanem törökbálinti lakos. Az 1946. év elején ismét újjáalakul a helyi vezetés. Bírónak megválasztják Németh Ferencet, a Kisgazda Párt tagját, törvénybíró a szociáldemokrata Eisemann Mihály lesz. Egyúttal kérik Diósdliget és az anyaközség szétválasztását, mert szerintük „Diósdliget és az anyaközség soha harmóniába nem kerülhet".

173 A hat tagú elöljáróságban minden párt /képviselve van. A kisgazdák három taggal, parasztpártiak egy taggal, a munkáspártok két-két taggal képviseltették magukat. Kommunisták Berényi László és Wittwindisch Ferenc, parasztpárti Miklós A. Ferenc, szociáldemokrata Kerek Lajos és a törvénybíró, kisgazda még a bírón kívül Sachs Antal és Krammer Gyula. A földosztással kapcsolatban Diósd emlékkrónikája 1945—1970. Szerkesztőbizottság közös munkája azt közli, hogy a Károlyi- és a Sík-féle parcellázások a felszabadulás előtt befejeződtek, amit igazolni látszik a megnövekedett lakosság száma. A volt Volksbund és nyilas párttagok vagyonát elkobozták és így összesen 40—50 holdat osztottak fel, elsősorban 16 erdélyi és kilenc felvidéki család kapott házat és földingatlant. A kitelepítettek száma megközelítette az anyaközség lakosságának 10%-át, kb. 25 családot érintett az elkobzási rendelet. Az új élet megindulása nem volt problémáktól mentes. A háborús közélelmezési nehézségek megszüntetése nem ment egyik napról a másikra. Hozzájárult még a háborús károk helyreállítása. Nézzük az anyagi veszteségeket: 14 ház teljesen lakhatatlan, 19 javítható állapotban van és használható maradt 797 ház. Az állatállomány rendkívül lecsökkent, mindössze nyolc ló, kilenc tehén, és négy sertés maradt meg, a régi állománynak alig egytizede. Az 510 kat. holdnyi szántóterületből 209 még bevetetlen, ugyanakkor május 3-án a tengeri jórészben szedetlen. A községbe az élelmet messzi vidékről szállítják.

174 Diósd lakossága 1944. nov. 1-én még 3340 fő volt, május 3-ára 3200 főre esett vissza. Az élve születések száma 1945-ben 54 volt, a halálozásoké 80, egy éven alul elhalt 15.

175 Ilyen körülmények között élt és dolgozott Diósd szorgalmas lakossága. * Még az 1945. évben történt, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945—4330. sz. rendeletével Fejér megyéből Pest megyéhez csatolta az Érd környéki községeket, így Diósdot is. E kérdésben már ismertettük a községi képviselőtestület állásfoglalását. Az átcsatolás időpontja 1946. jan. 1. A tényleges átcsatolás 1946. febr. 14-ével történt meg.

176 A községi képviselőtestület érdemi indokolásában szerepel, hogy a község Budapest határától 12 km távolságra fekszik és Nagy-Budapesttel úgyszólván összeépült. A község lakosainak többsége, 80%-a Budapesten dolgozik, s terményeiket is Budapestre szállítják.

177 Diósd története az átcsatolással nem fejeződött be, bár ennek a vázolása nem feladatunk, mégis úgy érezzük, hogy a teljesség kedvéért vázlatosan ismertetnünk kell fejlődését. Diósd Pest megye budai járásá-