Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

Az összes házak 58 százaléka alapozás nélküli még 1930-ban is, bár számuk megnő. A falu külterületeiről sajnos kevés adatunk van. 1863-ban csak Écs és Fekete puszták szerepelnek a helységnévtárban. 1888-tól megsokszorozódik a puszták és majorok száma. Azt sem tudjuk biztosan, hogy ekkor létesítik-e az Écs és Dég közti területen levő majorokat, vagy csak egyszerűen kihagyták őket a helységnévtárból. Előfordul, hogy egyik puszta neve elmarad és helyette újak tűnnek fel, ugyanakkor az eltűnt puszták máshol sem szerepelnek. Például 1910-ben csak 8 kültelek szerepel, 1930-ban 14. Ugyanakkor egyes puszták lakossága valószínűtlenül megcsappan. Például Etelka major 339-ről 135-re (viszont a közelben levő ösztelek, Pálmajor, Kocsiház — jóllehet területük biztos Déghez tartozott — 1910-ben nem szerepel a községi puszták közt.) Ügy látszik, a puszták lakossága a század végén nő meg. Ez kapcsolatban van a nagybirtok földművelő gazdálkodásának uralkoSóvá válásával. A legeltető állattenyésztés csökken, a földművelés növekedik. A termelést, gépesítés híján csak új puszták létesítésével tudták növelni. A puszták lakosságának növekedésére a megjelenő új majorneveken kívül a mai és régi területek lakosságának összehasonlításából következtethetünk. Tudniillik a régi összterületen a lakosság rendkívül megnő, a mai területen alig (lásd feljebb). 1910 után a puszták lakossága már alig nő. 1910-ben a külterületek összlakossága 2010, 1930-ban 2111.

94 1895-től csak 600 kh-dal csqkkent a község területe. Ez valószínűleg az 1901-ben Mezőkomáromhoz csatolt Középbogárd és a Mezőszentgyörgyhöz csatolt Garaspuszta környéke. A pusztákon általában — mint feljebb említettük — a bérlők gazdálkodtak. Arról is beszéltünk, hogy a község életébe csak a nagybérlők szólhattak be. Jellemző, hogy a települések lakosságának csak 55 százaléka, de 1930ban is csak 68 százaléka tudott írni, olvasni. Azt is említettük, hogy Ecsi, Garas és Űjkútpusztáról a gyerekek még 1904—1905-ben nem tudtak iskolába járni. A történelem eseményei nem nagyon érintették a falut. Az első világháború idején a férfiak nagy része bevonul, a községi elöljáróság rengeteg hadisegély ügyet tárgyal. Ágostonpusztán a református lelkész 1915-ben a hadisegélyből is le akar vonni 1—1 koronát, egyházi adó céljára, de ehhez még a jegyző sem járul hozzá.

95 1919-ben a községet is megrázta a forradalom. A minisztériumi kiküldött azzal csendesíti le a nyugtalanságot, hogy az év hátralevő részére 1000 kh földet biztosít a nincstelenek részére.

96 Sajnos, a Tanácsköztársaság évéről semmi adatunk nincs, de 1920ban a beszolgáltatás rendkívül súlyosan érinti a községet. Először 66 409 kg gabonát kell a falunak beszolgáltatni, később ezt az összegét is felemelték. Az ellenforradalommal mindig együttérző uradalmak és bérlők hevesen tiltakoztak ez ellen, különösen a Csíkvári testvérek.

97