Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

A gazdasági válság idejére pedig az jellemző, hogy 1932 októberében 16 zálogíást foganatosítanak (1 hónap alatt!).

98 III. A felszabadulást Dég nehezen éri meg. A németek 1944-ben 142 leventét hurcoltak ki Németországba." A szovjet offenzíva december 4-én ért Dég közelébe, de még mielőtt ideértek volna, a Dégre telepített 102/2 német felderítőszázad 5 repülőgépéből hármat ^ helyszínen felrobbantanak, majd december 5-én a német parancsnokság elrendelte a visszavonulást a Hatvanpuszta—Dég vonalra. E napon 22 órakor a 69. szovjet lövészhadosztály a Dégtől délre védekező német 126. páncélgránátos ezred vonalaira csapást mért, és a németek a községet december 6-án hajnali 03 órakor kénytelenek voltak kiüríteni. A szovjet hadvezetés december 9-én jelentős egységeket központosít Dég körzetében, hogy újabb csapást mérjen a németekre. A község szenvedései azonban nem érnek véget, mert a „Konrád" III. felmentési kísérlet keretében a németek 1945. január 18-án visszafoglalják a községet és tovább támadnak. Mint közismert, a „Konrád" nem hozott sikereket a németeknek. Február 4—5-én a szovjet csapatok több támadást indítottak újra a Nagyhörcsök puszta, Dég déli részén védekező német csapatok ellen. Március 9-én a tavaszi ébredés fedőnevű német támadás keretében újra súlyos harcok voltak a község mellett, majd a németek ideiglenesen áttörték a szovjet védelmet. Március 10-én Enying és Dég között megállítják őket, majd március 18-án is újra heves harcok dúlnak a község vidékén. Március 19-én az előnyomuló szovjet csapatok újra támadtak. Dég déli részen szervezett ellenállásba ütköztek. A bekerítés veszélye ellenére a német csapatok 20-án 18 óra 30 percig tartották vonalaikat, tehát a község végleges felszabadulása csak ekkor következett be.

100 Az itt röviden felsorolt adatok is világosan bizonyítják, hogy a község 4 hónapon keresztül a frontvonalon, vagy annak közvetlen közelében feküdt, és az ország legtöbbet szenvedett vidékei közé tartozott. A pusztulás óriási méretű volt. A jegyző jelentései szerint valamenynyi ház megrongálódott, a posta és a halastavak állománya elpusztult,

101 a község belterületén még júniusban is 18 fel nem robbant akna és 11 gépkocsironcs feküdt.

102 Feltűnő, hogy ebben a súlyos helyzetben, a felszabadulás utáni hetekben a falu lakosságának lélekszáma lényegesen meghaladta az 1941. évit. Ennek oka az lehetett, hogy már 1944. márciusa előtt sokan jöhettek a községbe a nehéz ellátási viszonyok miatt, és esetleg újabb lakosok érkeztek, mint menekültek, 1945 őszén. Az is elképzelhető, hogy a frontvonal állandó mozgása miatt többen ide húzódhattak a szomszédos falvakból is. Csak így magyarázható, hogy 1944. március 10-én 4040, 1945. április 30-án pedig 4365 lakója volt a községnek.

103 A nagy pusztulás ellenére elég hamar megindult a közigazgatás, majd a politikai élet. Az elöljáróság már májusban megkezdi tevékenységét a megmaradt régi tisztviselőkkel, még mielőtt a Nemzeti Bizottság megalakult volna.