Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

1860-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint elhagyottak, árvák és gyámoltalan özvegyek, nyomorultak a községben nincsenek

82

, bár a valóság ennek ellentmond. 1908-ban csak 8 községi szegényt tartanak nyilván, de közülük csak kettőt segélyeznek (244 K-val), továbbá 4-en szegényházban vannak.

83 1882-ben biztos, de valószínűleg előbb is, orvos működik a faluban, bába már 1860-ban dolgozik a településen.

84 1860-ban a református iskolát megnagyobbítják, az épület jó karban van. Az iskolában segédtanító is van. 44 fiú és 33 lány jár ide. 1880-ban a dégi református iskolamester 12 Ft készpénzt, 25 pozsonyi mérő búzát, 16,8 kg húst, 14 kg sót, 5 m

3 tűzifát, szántó — őszi és tavaszi alá kb. 1/4 sessiót kap. Répaföld, mákföld, földekkel járó munkák. Iskolás gyermekenként 1 mérce zab, 1 csirke. Öröltetést szükség szerint, stólát, 1/2 hold kenderföldet, 422 kg faggyút. Az udvarban gyűlő trágyát közmunkában kihordják. Az óvodát az egyházközség fizeti.

85 1888/89-ben a református iskolába 111 tanuló jár, 1896/97-ben Fekete pusztán is van iskola, ide 52 tanuló jár.

86 Az iskolák helyzete olyan kedvezőtlen volt a század elején, hogy nem lehetett tanítót találni. A, református iskolában 1902-ben a volt tanító fia tanít képesítés nélkül. A katolikus iskolában sem volt évekig képesített tanító. Ha akadt, az is legfeljebb 1—2 évig működött.

87 1904—1905-ben Üjkútmajori, Garas-majori és Ecsi pusztai gyerekek (30 fő) még mindig nem tudtak iskolába járni, mivel 3 km-nél messzebb voltak az iskolák, és Felső-Bogárdról a Lajoskomáromba tartozó KözépBogárdra járnak a gyerekek.

88 1908-ban a tankötelesek közül be nem írt gyermekek száma 6—11 évig 8 fiú, 23 lány, 12—14 évig 9 fiú és 21 lány. A szülők béresek és gazdasági cselédek. Jellemző a fiúk sokkal kisebb száma, és hogy a katolikus iskolából csak 9, de Fekete pusztán 25 a be nem iratottak száma.

89 1941-ben a katolikus iskolán 3 tanerő 221 tanulót, a református iskolában 2 tanító 152 tanulót tanít.

90 Az iskolai oktatás eredményességének egyik bizonyítéka az írni, olvasni tudók száma. A lakosságnak 1900-ban 52 százaléka, 1910-ben 59 százaléka, 1920-ban 69 százaléka, 1930-ban 70 százaléka tud írni, olvasni, illetve 1930-ban az analfabéták száma 11 százalék. A két szám közti különbség 20 százalék, ami nyilván nemcsak a gyermekek nagy számát mutatja, hanem azt, hogy sokan azt állították, hogy csak olvasni tudnak.

91 Az adatok egyrészt elég lényeges fejlődésről számolnak be, de beszámolnak arról is, hogy még így is igen keserves volt a kulturális helyzet. Érdekes, hogy az elmaradott községben már 1914. január 8-án engedélyt kérnek mozielőadás tartására.

92 A házak száma és építőanyaga:

93 kő v. tégla kő vagy vályog téglaal. v. sár vályog v. sár egyéb összes 1869. 1910 1930 60 53 71 185 249 337 157 380 580