Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

Záborszky Miklós: DÉG I. Dég önálló tanácsú község Fejér megye sárbogárdi járásában. Területe 1970-ben 4686 hektár (8140 kh), lakóinak száma 3058, ebből 2893-ah a belterületen laknak, két külterülete van: Újtelep (93 lakos) és Felsőbogárd (72 lakos). A településhez legközelebbi vasútállomás Mezőhídvég, 11 km. Autóbuszállomás, posta helyben.

1 Enyhén hullámos, részben mocsaras, jellegzetesen mezőföldi területen fekszik. A település az 1950. évi rendezésig Veszprém megyéhez; tartozott és csak azután került az enyingi járás nagy részével Fejér megyéhez. A felszabadulásig területe a mainak több mint kétszerese, számos pusztát és majort felölelt, ennek oka — később látni fogjuk — nyilván az, hogy e puszták is a Festetich dégi hitbizományhoz tartoztak. A felszabadulás után ezeket vagy más községhez, illetve az újonnan alakult Mátyásdomb községhez csatolták, illetve elnéptelenedtek. A község neve: Deeg (1426, 1695), Dégh (1655, 1693), Tég (1702), Dög (1702).

2 Feltűnő, hogy a század elejéig zárójelben a Dégh nevet írják megkülönböztetésül az erdélyi (Küküllő megye) hasonnevű helytől, amelyet zárójelben Deegnek neveznek. A község neve a dömösi prépostságnak 1138-ban és 1329. évi átírásban fennmaradt adománylevélben bukkan fel Degu alakban. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló ómagyar Deg személynevet némelyek a magyar dög főnévből származtatják. Valószínűbb azonban, hogy német eredetű személynévvel állunk szemben (v. ónémet Dáger, Dege személynév).

3 1324-ben a Tolna megyei Simontornyához tartozott Enyingtől délkeletre. 1426-ban Ozorai Pipo, mint Fejér megyei falut, a fehérvári nagytemplomnak, illetve az itteni prépostságnak adta.

4 1488-ban a fejérvári káptalan itteni jobbágyai adóznak 3 Ft-tal. Mivel az 1531. évvel kezdődő rovásadó jegyzékben már nem szerepel, feltehetőleg eddigre elpusztul,

5 ami elképzelhető, hiszen a török gyakori felvonulási útjába esett. A következő értesülésünk 1655-ből származik, amikor Déghet (Fekete és Eörsi praediumokkal együtt) Eörsi Péter elzálogosítja.

6 A birtok az Eörsi család tulajdona maradt, esetleg a zálogot kiváltották, így később visszakerült a birtokukba, hisz a király 1693-ban a magvaszakadása folytán a koronára háramlott Dég, Ecsi és Fekete praediumokat a királyi jog-