Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz

tett megszervezni a teljesen szervezetlen szegényparasztságot. így az 1918. évi októberi forradalom és a Tanácsköztársaság idejéből nincs adatunk érdemi cselekvésről Csőszről, hiszen a Tanácsköztársaság elvi politikája sem irányult a középparasztság ellen, ők pedig inkább a közömbösség elvi alapjára helyezkedtek. így a Tanácsköztársaság idejéből csak annyit tudunk Csőszről, hogy a székesfehérvári járási tanácsban a község tanácsát Korcz Sándor képviselte,

1

"'

1 aki új, ismeretlen nevet jelentett a község társadalmában. A Tanácsköztársaság emlékeinek megsemmisülését az is előidézhette, hogy az 1919. augusztus 8—9. napján Székesfehérvárt és a megye északi részét megszálló románok a megye déli részét már nem szállták meg, a demarkációs vonal Balatonfőkajártól Csillag pusztán át a Székesfehérvár határában levő János pusztáig, innen pedig Daja irányában a Dunáig húzódott, tehát Csősz Horthy hadseregének hatalmába került. A szomszédos helységekben az ellenforradalmi hadsereg vérengző tetteiről bőséges ismereteink vannak. Csőszön ugyan nem történt semmi nevezetes atrocitás,

1

"'

2 de a szomszédos helységekben történtek bőven elég okot szolgáltattak arra, hogy Csőszön a Tanácsköztársaságnak még írott emlékeit is megsemmisítsék. A Horthy-korszakban a helység hangulata ha nem is volt élesen ellenzéki, nem mindig találkozott a kormány szándékaival, mint arról már említést tettünk. A német megszállás (1944 március) után azonban élesen németellenessé vált, 1944 novemberében a szomszédos községekkel együtt Csőszön is németellenes felkelés tervei alakultak ki. Sajnos ez árulás folytán a GESTAPO tudomására jutott, mely a vezetőket elhurcolta, így a felkelés terve hamvába holt.

153 Ennek azonban hamarosan csekély jelentősége maradt. Az 1944. november 23-án Mohácsnál megindult nagy szovjet támadás Pécstől észak felé tört előre, a, 3. ukrán front 46. hadserege december 3-ára a helybeli német csapatok gyengeségét és az erősítésül szállított új német páncélos egységek késedelmes beérkezését kihasználva elérték Előszállást és Dunaföldvárt, majd a 23. német páncélos hadosztály ellenállását leküzdve december 8-án nagyobb német ellenállásba nem ütközve felszabadította Csőszt. A 1. és 23. német páncélos hadosztály ellenlökésével sikerült a németeknek Polgárdit visszafoglalni, de Csőszt már nem érték el. December 11-én ugyan jelentős német páncélos csapatok (3. és 6. sz. páncélos hadosztály) érkeztek Veszprémbe, Mórra és Bicskére, de ezek felvonulása az esős, sáros időben nem volt megkockáztatható, majd ezeket kénytelenek a 2. ukrán frontnak a Duna bal partján előretörő csapatai ellen fordítani, így a szovjet csapatok nagyobb küzdelmeket csak a Budapest felé vezető úton a Velencei tó vidékén folytatnak, és december 23-án elfoglalják Székesfehérvárt. így Csősz aránylag gyors átvonulással felszabadult, súlyosabb harcok csak tőle messze északra bontakoztak ki. 1945 január 13-án azonban a németek a Vértestől északra és a Duna mentén megkísérelt támadásaik sikertelensége folytán ezen az úton nem tudták elérni Budapestet, és a Konrád III. fedőnevű támadásra készülnek fel a Velencei tótól délre. A IV. SS páncélos hadtest erői január 2l-re visszafoglalták Székesfehérvárt. Innen a német támadás fő iránya Adony és Dunapentele, hogy a Dunát elérjék, és onnan törjenek át Bjudapestre, de jobb szárnyuk, a Wiking és a Totenkopf SS. páncélos hadosztály Székesfehérvártól délre is előretört a