Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
Duna felé támadó csapatok biztosítására, és január 27-re lejutott Símontornya tájáig. így Csősz ismét német kézre került. Ekkorra azonban a német ellentámadás kifulladt, január 29-én megindult a szovjet ellentámadás 180 harckocsival, és a harcok február 10. táján már ismét Polgárdi, Lepsény, Soponya, Csősz közötti területen folytak. Polgárdit a szovjet csapatok ekkor nem tudták birtokba venni. 1945. március 6-án a németek „Tavasz ébredése" elnevezésű támadást indítottak a Balaton és a Velencei tó között a 26. szovjet hadsereg ellen. A Balaton északnyugati partjától támadó német erők nagy áldozatok árán március 8-ra lejutottak Simontornyáig, így Csősz ismét német kézre került. A támadók azonban a 104. szovjet hadtest szívós védekezésének következtében páncélosaik túlnyomó részét elvesztették, és március 16-tól kezdve védelembe szorultak. A Székesfehérvártól északra nagy erővel támadó 9. szovjet gárdahadsereg olyan sikerrel támadott, hogy a Balaton és a Velencei tó közötti német erők a bekerítés elkerülése céljából március 18-án este a Balatonbozsok, Kisláng — Nagyláng — Aba — Seregélyes — Dinnyés vonalra vonultak vissza. A szívósan védekező német 6. hadsereggel szemben a szovjet 1. gárda gépesített hadtest március 21-én Kisláng és Kálóz közöt áttörte a németek vonalait. E nap éjszakáján Székesfehérvárra ismét bevonult a Vörös Hadsereg. Csősz tehát január 26. és március 21. között állandóan harcok színtere volt, többször is gazdát cserélt, nem egyszer szívós harcok árán. 154 Mire tehát végleg felszabadult, szinte teljesen elpusztult. + 1945 április 3-án, mire a község elöljárósága számba vehette veszteségeit és lehetőségeit, kiderült, hogy a visszavonuló németek a polgári lakosság ingó vagyonának 90 százalékát vitték el vagy pusztították el. 155 Lakossága november óta 82 fővel (6,2%) csökkent. Teljiesen elpusztult 63 lakóháza, javítással lakhatóvá tehető 130, használható háza 121. Az állatállományból megmaradt 131 szarvasmarha, 67 ló (az 1942-es lóállomány 43%-a), 23 sertés (az 1924-es állomány 3,3%-a), mindössze 14 baromfi. Bevetett területe mindössze 50 hold gabona, 15 kh tengeri, 13 kh burgonya és 55 kh egyéb vetemény. 156 Ezekben az adatokban lehet némi túlzás, hisz nyilvánvaló, hogy nem egyénenkénti számolás, hanem becslés alapján készült jelentés. Hiteltérdemlősége mellett szól, hogy a jelentés szerint a lakosságból senki sem ellátatlan. Persze ez viszont ellentmond az állatokról jelentett adatoknak. A községi jelentés szerint ekkorra megalakult a 10 tagú nemzeti bizottság, viszont politikai pártok megalakulásáról, létszámáról a jelentés semmit sem tud. Az ideiglenes községi elöljáróságot a nemzeti bizottság alakította meg, még május 27. előtt, községi bíróvá Márkus Lajost, helyettes bíróvá Szálai Lajost, pénztárossá Jenéi Istvánt, közgyámmá Sass Károlyt, elöljárókká Molnár Istvánt, Márkus Jánost, Leposa Lajost, Leposa Jánost, László Ferencet és Torma Józsefet választotta meg. Minthogy a község vezető jegyzője, Gondán Lajos eltávozott és még nem tért vissza, a jegyzői teendők ellátásával Sass Gyulát bízta meg. A vezető tisztviselők most
