Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
sához való községi hozzájárulást szavazott meg. 141 Egyetlen egyszer szállt szembe a jegyző javaslatával és megtagadta községi írnok állás szervezését, de az új állás szervezését a jegyző fellebbezése folytán a megye törvényhatósági bizottsága rendelte el 142 Ezentúl a képviselőtestület még kevésbé látta értelmét annak, hogy a jegyző kívánságaival szembeszegüljön. 1897-ben a falunak már 28 tagú önkéntes tűzoltósága volt Sass András parancsnoksága alatt. 143 + A régi református iskola tovább működött, 1860-ban 101 (ebből 48 fiú és 53 leány) tanulóval, 31 vasárnapi iskolással (ebből 19 fiú és 12 leány). Az épület most már jó karban volt. 144 A tanító javadalmazása 1880-ban is a régi rendszerben történt, bár egyes tételei megváltoztak. Készpénz ekkor is év il 5 Ft, búza 20 pozsonyi mérőnyi, hús és só 28 kg, tűzifa 5,5 m 3 , 15 kh szántó, amit a közbirtokosság munkál meg, 2 kh rét, 7,2 kg faggyú, ezenkívül a stóladíj, malomban őrletés szükség szerint, végül tanulónként fél pozsonyi mérő zab, 1 csirke és 6 kr. gyertyapénz. 145 A javadalom számos tétele azonos volt az egy évszázad előttivel, nem szakítottak még a törvény ellenére a tanulók szülei által fizetendő tandíjjal sem, bár ez most már csekély összegű volt. Minthogy a katolikusok lélekszáma gyorsabb ütemben gyarapodott, 1897-ben már egy tanerős katolikus iskola is működött, a 131 tanköteles gyermek közül azonban a két iskolába összesen 82 (63%) járt, tehát nem több, mint 1841-ben, a többi 49 vasárnapi iskolába járt. 146 A református iskola már 1932-ben két tanerős volt, a beosztott tanítónő. 147 Ez volt a helyzet 1940-ben is, amikor a református iskolába 105, a katolikusba 68 tanuló járt. Ekkor már nagyban folyt a két felekezeti iskola helyett egy 3 tanerős állami iskola építése, azzal a tervvel, hogy a leendő állami iskolában is két férfi és 1 nő tanítson, 2 legyen református és 1 katolikus. 148 Az állami iskola azonban 1945-re még nem készült el. A tanítás tehát nem mindig ideális körülmények között, két felekezet versengésének jegyében folyt, de a kultúra alapvető elemeit sikerült megszereztetni. 1869-»ben a községben 633-an tudtak írni és olvasni (az összlakosság 60%-a), 367-en (az összlakosság 35%-a) analfabéta volt, a többi 5% a régi tanítás alapján csak olvasni tudott 149 . 1930-ban, a polgári gazdálkodás utolsó éveiben már 981-en tudtak írni-olvasni (az összlakosság 78%-a), a 6 évnél idősebbek közül csak 82 volt írástudatlan 150 (az összlakosság 6,6%-a). V. Az első világháború vérzivataros évei súlyos megpróbáltatást jelentettek Csőszre is, de élesebben forradalmi mozgalom ott nem alakult ki, mert ha a lakosság többsége nincstelen szegényparasztságból állott is, a faluban már középbirtok sem volt, melynek tulajdonosai ellen könnyű lett volna mozgósítani a szegényparasztságot, és mint láttuk, a község vezetésében a hangadók a régi kisbirtokos nemes közbirtokosok voltak, akik nem voltak forradalmi hangulatúak, de ellenük sem lehe-
