Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz
la (kb. 50 liter) őszi és tavaszi gabona, 2 pozsonyi mérőre való, azaz egy magyar holdnyi kukoricaföld, másfél öl fa, 50 font só, 35 font hús, kenderföld, 2 kocsi széna, végül minden tanuló után egy mérő zab, egy csirke és egy garas fűtőpénz. 89 Ez utóbbit természetesen a szülők viselik. Minthogy ekkor még templom és lelkész nem volt, feltehetően a tanító feladata volt a közös imádság és prédikácó is, ezért aránylag magas a díjazása. 1783-tól már ismerjük a rektor nevét is, Risovszky István, 30 gyermeket (16 fiút és 14 leányt) tanít magyarul olvasásra. Lakása egyszobás. Lehet, hogy ugyanebben folyik a tanítási is. Az 1783-as feljegyzés a tanító jövedelmét általánosabban határozza meg (fizetés természetbeliek és a gyermek után kapott tandíj), egyebekben csak 4 pozsonyi mérőre való földről szól, amelyet a közbirtokosság művel meg. 90 Minthogy ekkor már lelkésszel is számoltak, lehet, hogy az 1780-ban rögzített ellátmány egy része a lelkésznek jutott. 1825-ben a jegyzői munkáért 5 Ft-tal emelik a fizetését. 91 1841-ben a megyei küldöttség részletesen felmérte az iskola állapotát. Az épület alacsony, sötét, egészségtelen. ATÍ asztalok és padok nincsenek jó állapotban. Az iskoláskorú fiúk száma 72, a lányoké 60, de közülük télen csak 50 fiú és 35 leány (64%), nyáron meg éppen csak 32 fiú és 18 lány (38%) jár iskolába. A tanító Huszár István, helybeli nemes, Pápán végezte főbb iskoláit, kellőképpen képzett. Magyarul tanít írást, olvasást, számtant, hittant, magyar nyelvtant, Magyarország állapottyát, földleírást, levelek és kötelezvények készítésének módját. 9 'Az 1845-ös vizitáció szerint csak 77 gyermek tanul az iskolában, az iskola dicséretesen végzi munkáját, vizsgái jó eredményűek, a felügyelők rendszeresen ellenőrzik 93 . Az utóbbi jelentésen érezhető az egyháziak elfogultsága, és anyagi forrásaik korlátja, ezért nem tesz említést a hiányosságokról. 1850-ben Lázár Antal református tanító ellen bűnügyi vizsgálatot folytattak, melynek során egész vagyonát az utolsó gombolyag fonalig felleltározták, még azt is felrótták neki, hogy egy köpönyeget elvitt. 9 ' 1 1864-ben Somogyi Károly volt a község jegyzője, egyben református tanítója is. A katolikusok számára 1858-ban Nemeskéri Kiss Sándor építtetett lakása közelében kápolnát, ez azonban a nagylángi plébánia filiája maradt. 95 IV. Az 1848-as forradalmi események során Csősz jelentékeny szerephez jutott, mert az újonnan szervezett megyei állandó bizottmányba Csőszről bekerül Angyal Mihály, Balogh János és Mihály, Babitz Péter, Csajági János, Lázár Antal, Mányoki István, Márkus István és Imre, Molnár András, Imre, István és János, Mórocza Sándor, Puskás Imre, 96 összesen tehát 15-en, így jóval nagyobb számban, mint amekkora a község lélekszámával lett volna arányos. A bizottmányi tagok kettő' kivételével a régi közbirtokos nemesség tagjai. Érdekes módon Nemeskéri Kiss Sándor táblabíró, a legvagyonosabb csőszi nemes kimaradt, belőle. 1849. május 16-án a diadalmas tavaszi hadjárat után a megyei állandó bizottmányt újjáválasztották. Ennek célja az volt, 1 hogy kimarad-
