Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

talános szegénység jele. Tény azonban, hogy 1845-ben a cecei szabó és szűcs mesterek kollektíven léptek fel, a rajtuk esett sérelem iránti elégtételért.

116 Már 1801-ben volt a faluban seborvos, aki gyógykezelésért 15 Ft-ot kért.

117 1832-ben két „doktor úr" is volt itt (egyikük helybeli szegény nemes, és mindketten nyilvánvalóan seborvos-borbélyok: Hetyei és Cseresnyés).

118 1834-ben a helybeli szegény nemes eredetű Madarász József az 1848-as „szélbali" párt egyik vezetője később haláláig Sárkeresztúr-i 48-as képviselő, ügyvéd praxissal kísérletezett itt, igaz, sikertelenül. A cecei iparosok elvileg a kálózi iparos céhhez tartoztak, itt fiók céh szervezetük volt, Stefanics József vezetésével, de a céhbe lépést kényszernek tekintették, ami alól a konvenciós uradalmi bognárok és kovácsok szabadultak is.

118a Mindez arra mutat, hogy a reformkor végére Cecén bizonyos kisipari és kiskereskedelmi forgalom is kifejlődött. Kissé különös érv ugyan, mégis az áruforgalom fejlődésére mutat, hogy 1831-ben cecei pénzhamisítók is akadtak, akiket el is ítélt a megyei törvényszék.

119 A jobbágyság úrbéri szolgáltatásai az 1719-es telepítő levél szerint igen szerények, mindössze igásállatpáronként évi 1 tallért, az állat nélküli „gyalogemberek" évi 1 Ft-ot fizetnek és terménytizedet adnak, a bormérési jog egész évben a községé, aminek fejében, ha a földesúr, családtagja és kísérete Cecére megy, ellátják élelemmel.

120 A megyei közgyűlés által 1726-ban egyebek között Cece számára is kiadott urbárium magas úrbéri követelésekkel lépett fel. Egész telkes jobbágy évi 4, féltelkes 2, negyedtelkes 1, zsellér fél forint cenzust (földbért) fizet, minden gazda heti 1 igás, zsellér és állat nélküli jobbágy heti 1 gyalogrobotot ad, terményeiből kilencedet fizet, továbbá évi 1 szekér tűzifát, 1 tyúkot, 1 kappant, 10 toiást és 1 icce vajat szolgáltat. Kocsma csak Szent Mihály napjától Szent György napjáig a községé, de az is csak akkor, ha a község határában szőlőhegy van (Cecén nem volt), különben csak karácsonyig.

121 Ennek az urbáriumnak a végrehajtása veszélyeztette volna a még alig betelepült falu további benépesítését, sőt a már beköltözöttek is azzal fenyegetőztek, hogy elköltöznek, ezért a földesurak közössége 1735ben új úrbéri szerződést adott a falunak. Ebben visszatértek az 1719-es telepítési szerződés alapszolgáltatásaihoz (nem telek után, hanem igásállatpáronként évi 1 tallér, állat nélküli zsellér 1 Ft, hazátlan zsellér 50 dénár cenzust fizet), megmarad a kilenced, az élelmiszerszolgáltatást némileg realizálják, mert minden úi év napián 1 őzet, húsvétkor és pünkösdkor pedig ..tisztességes ajándékot" kell adjanak. Űj teher a minden gazdától — zsellértől is — egyformán járó évi 12 napi robot.

122 Ez már felemelt,' de még a megélhetést biztosító szolgáltatás, továbbra is vonzerőt jelentett a beköltözők számára. 1761-ben azonban a Meszlényi leszármazók közössége egyoldalú határozattal a robotot gazdánként évi 24 napra emelte, ami elég súlyos, hisz a faluban csak nyolcadtelkes jobbágyok és zsellérek laktak, számukra tehát ez a robot nagyobb volt, mint a Mária Terézia Urbáriumában megengedett; mégpedig úgy, hogy ebből 18 napot az igaerővel rendelkező gazda igával teljesíti, hatot pedig mindenki gyalog. Apránként emelték az úgynevezett ajándékokat is, 1768ban még emlegetik, hogy amíg csak 2 földesúr volt, ajándékként összesen 1 őzet vagy borjút adtak, de „mióta a földesurak elszaporodtak" minden sátoros ünnepen minden földesúrnak kell adjon a falu együttvéve 1 pár