Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

állomány javítására a gazdák részére 9 szarvasmarhát utal ki a földművelésügyi miniszter/94 1974-ben még mindig 273 kh szántóföld marad parlagon és a traktorok még nincsenek megfelelő állapotban.

295 A község a politikai fejlettség alacsony szintjén maradt, hisz' az 1947-es választásokon még 67% az FKGPre, 14% az SZDP-re és 10% a KP-ra, 5% a parasztpártra szavazott, de 3%ot a keresztény női tábor, 2%-ot a Balogh párt, 1,1%-ot a radikális és 0,1%-ot a PDP kapott.

296 1948 a fokozódó osztályharc éve. A földeken még 8 traktor, 2 gépkocsi, 3 páncéltörő és 6 ágyú, 2 harckocsironcs hever,

297 de a politikai élet egyre kevesebb hullámot ver. Februárban a munkáspártok tömegakciót folytatnak

298 és május 11-én megalakul az MDP

299 A Földművesszövetkezet taglétszáma áprilisban 97. (95%-ban újgazda) Az igazgatóságnak 2 MKP, 1 SZDP, 1 NPP és 1 pártonkívüli tagja van. (Vagyon: 10 kh rét, 350 kh legelő, 1 szesgyár, 2 tehénistálló (200 férőhely), 1 malomépület, 1 birkaistálló, 1 pajta, 1 hídmérleg és 1 lakás.) Lehetőségei szeszgyártás, szarvasmarha- és birkatenyésztés, boltnyitás, moziépítés és székházépítés. Terményt eddig is gyűjtöttek, de további lehetőségeik vannak.

300 Februárban az SZDP megyei bizottságának egyik tagja, özv. Káldi Istvánné 5 kh-as csóri gazda.

301 Az igazi fejlődést az 1949. esztendő jelenti. Ekkor alakul a Függetlenségi Front népi bizottsága (alakulásának pontos idejét nem tudjuk, dátum nélküli irat maradt ránk). Tagjai közül 4-et az MDP, 2-t az FKGP, kettőt az NPP, kettőt a DEFOSZ, egyet a MADISZ és egyet az EPOSZ delegált. Működésére példáiként említsük meg az 1949. február 6-i gyűlésnek napirendjét. 1. A dolgozók iskolája céljaira begyűlt pénz felhasználása. 2. Cukorrépa vetésterv végrehajtása. 3. A zsírbeszolgáltatás szorgalmazása. Tevékenysége tehát felölelte a község egész életét, és célja a község szocialista életének elősegítése, illetve a termelés intenzitásának fokozása. Február 23-án megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront Ideiglenes Központi Bizottsága. Tagjai között 7 MDP tag, 2 FKGP tag, 2 NPP tag és 1 EPOSZ-tag szerepel. Társadalmi állása szerint 7 újgazda, 1 régi kisgazda, 2 középparaszti, 1 napszámos és 1 kisiparos (feltűnő, hogy ipari munkás még nincs köztük). Az 1949. december 8-i jelentés jellemzően mutatja a község helyzetét. A korra jellemzően versenyek folynak minden téren: egyéni mélyszántási verseny, Inotával és Lovasberénnyel szántási, illetve tejbeszolgáltatási verseny. A klérus befolyásának ellensúlyozására megindították a Szabad Föld Téli Estéket. A kulákokkal szemben erélyes intézkedéseket hoztak. Ugyanakkor néhány tényszerű megállapítást is közöl. Az ökrök létszáma elérte, a tehénlétszám meghaladta a háború előttit, a lakosság jövedelme nagyrészt a káposztaföldek termeléséből kerül ki.

302 A felszabadulás óta a lakosság száma az alábbi módon változott:

303 1941. 1468 1960. 1602 1970. 1635 A község lakossága tehát a II. világháború után ugrásszerűen megnő, utána azonban állanadó, de legalább az elvándorlás megszűnik. A magyarázat roppant egyszerű. A lakosság munkába tud járni az ipartelepekre (ennek részletesebb elemzésére később térünk ki).