Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

a halálozásoké 57 (a természetes szaporodás tehát —34), az 1 éven alul elhaltak száma 6.

283 A községi közigazgatás májusra indul meg. Nincs jelen a jegyző, de a bíró a helyén van. Májusra már megalakul a 3 tagú NB. Nógrádi Mihály elnökletével, és ez kézbe veszi a falu vezetését.

284 1945 áprilisában zavaros állapotok uralkodtak. Küzdelem bontakozott ki a KP és azFKGP vezetői között a tagok megnyerése érdekében. A pártok arányszámát nem lehetett megállapítani.

285 Június 15., az MKP taglétszáma 200. A községben megszervezték a községi rendőrséget.

280 1945. augusztus 25-én az NB javaslatára megalakítják a demokratikus pártok küldötteiből a képviselőtestületet. Az FKGP 6, az SZDP 6, az MKP 6, az NPP 5, a szakszervezetek 5 képviselőt küldenek (az MKP-t Kőszegi József, Hollósi József, Tóth Gyula, Somogyi Miklós, Csikasz Pál és Rácz Lajos képviselik.). A bíró Matusinkó József, pénztárnok: Olé Ferenc, közgyám: Béd Gyula lett. Megválasztottak 4 esküdtet is, vezető jegyzővé Udvardi Jánost választották. Augusztus 4-én a hegyközséget alakítják újjá.

287 A földbirtokreform kapcsán a Somsich 2464 kh, Pappenheim 696 kh birtokokat osztották fel. Vita után, de felosztottak — mint háborús szerzeményt — 12 kisbirtokot is (270 kh). A föld zöme (1193 kh) rét, illetve legelő (678 kh, 200 négyszögöl) és csak 471 kh szántó. Pappenheim 200 kh-as halastava állami kezelésbe került. Földet igényeltek 216-an, de csak 150-et fogadtak el igényjogosultnak, közülük 64 mezőgazdasági munkást, 25 mezőgazdasági cselédet, 50 törpebirtokost és 11 kisbirtokost. 1945 nyarán a községi iparosok, kereskedők rétet igényeltek, de ezt a kérést, mint jogtalant, elutasították. Az MKP községi szervezetének titkára és az NB elnöke kérte a Földigénylő Bizottságot, hogy az elutasítás ellenére rétet biztosítson a községi iparosoknak.

288 Szeptember 23-án még 10 százaléka volt csak megszántva az igénybe vett területnek. Mint országszerte, a kis faluban is 1946-ot, az újjáépítés folytatódása és a szegényparasztság öntudatosodása jellemzi. Áprilisban már 20 önálló kisiparos működik (csaknem annyi mint a 30-as években) 26 alkalmazotttal. (1 kovács, 1 asztalos, 1 kádár, 2 csizmadia, 2 cipész, 2 szabó, 3 molnár, 1 hentes, 1 sütő, 2 kőműves, 2 traktorvezető) működik. 289 Augusztus 18-án megalakult a Földművesszövetkezet. Az ifjúsági szervezetek közül novemberben a Független Ifjúságnak 42, a SZIM-nek 49 tagja van. Április 11-én a FÉKOSZ-nak 216 tagja van.

290 A meginduló küzdelem egyik jele az, hogy a járási főjegyző leír a községnek, tudomására jutott, hogy Ádler cséplőgépkezelő a nagy gazdákat részesíti előnyben.

291 Nem tudjuk, mennyiben függött össze az élesedő osztályharccal a főjegyző és Zsiga László irodatiszt elbocsátása.

292 1946. augusztus 30-án az FM értesíti a község vezetőségét, hogy a földreform után fennmaradó földeken állami gazdaságot óhajt létesíteni, melyen a községből származó munkások fognak dolgozni, és a termények zöme a községé lesz.

293 Ugyancsak ebben az évben próbálkoznak azzal, hogy a 3 legeltetési társulatot (telkes gazdák 120 kh, zsellérek 75 kh és az újgazdáké 50 kh) összevonjak, de ez évben nem jár eredménnyel. Az állat-