Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

a kivándorlók 50 hold földet kapnak ingyen."

185 Az agitáció eredményét nincs módunkban ellenőrizni, az aligha lehetett jelentős. Az 1863-as és 1867-es statisztikákból csak következtetni lehet a mezőgazdaságban dolgozók összes létszámára. 1863-ban 307 család közül 222 a földbirtokkal rendelkezők száma (ezek között olyanok is szerepelnek, akik iparosok, esetleg értelmiségiek, ha van földjük). A 85 birtoktalan között szerepelnek a napszámosok, továbbá azok az iparosok, értelmiségiek, akiknek nincs földjük. 1869-ben csak 5 papot és tanítót tüntetnek fel a 454 birtokos, éves szolga és napszámos mellett. 1900-ban a lakosság 85%-a, 1920-ban 79%-a, 1941-ben ugyancsak 79%-a élt a mezőgazdaságból. Mindezek az adatok világosan bizonyítják, hogy a sovány földekből élt változatlanul a lakosság nagy része.

186 A határ megoszlása művelési ágak szerint százalékban

187 szántóföld rét legelő erdő szőlő kert egyéb 1869. 21 14 35 8 5 0,5 6 1895. 31 17 41 4 0,5 1 3 1909. 33 22 34 3 1,1 1,1 4 1913. 33 22 34 3 0,9 1,1 3 1935. 33 22 31 3 0,9 0,8 8 (A táblázatban tized %-ot csak a kert és szőlő esetében tartottam szükségesnek feltüntetni.) Az 1869-es (Pénzes-féle) adatok közül főleg az egyéb kategóriát nem tekinthetjük teljesen hitelesnek. A földek minőségéről még azt meg kell jegyezni, hogy 1909-ben a szántóföldek túlnyomó része 6—7—8. osztályú (1., 2., 3. osztályú nincs is, a rétek kb. 2/3-ad része 6., 7. osztályú, a legelők fele 5. osztályú. Az erdők is ezekbe a silány osztályokba tartoznak.) Az adatok közül feltűnő, hogy az „egyéb kategória" (általában a terméketlen) aránya rendkívüli módon nő. Ennék oka lehet a nagymértékű talaj erodálás, de lehet földesúri spekuláció következménye is (legalább részben). Pl. 1925-ben Nedeczky Ferenc 1100 kh-as birtokából 564 kh nem esik földadó alá!

188 Az adatokat szemlélve, úgy látjuk, hogy egyedül az 1869—1895-ös években lett a gazdálkodás némileg belterjesebb, de azóta jóformán semmi változás nem történt, csak a legelők váltak terméketlenné. Érdemes egy pillantást vetni 1935-ben a közép- és nagybirtok, valamint a parasztgazdák földjének megoszlására. Legalább a szántóföldek és legelők esetében.

189 szántóföld kh legelő kh Nadeczky-f-Somsich uradalom összesen 799 1571 egyéb 1761 396 Tehát a legelő túlnyomó része a nagybirtokosok kezén volt, míg a szántóföldek elsősorban a parasztoké. Mégis, az uradalom érdekei az elsődlegesek, mert a kisgazdák csak saját szükségletükre termeltek.