Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

környékén kaszával és nyárssal felfegyverkezett parasztcsoport mutatkozott a Bakony hegységben. Felszólítja az ezredest, szórja szét a csoportot.

176 A Czur szó valószínűbb, hogy Súrt jelent mint Csórt, de úgy látszik, a császári seregek hátában komoly gerillatevékenység folyhatott, hisz január 25-én egy csapat katona indul, hogy a csóri lakosoknál levő fegyvereket összeszedje.

177 A tavaszi hadjárat idején komolyabb hadműveletek nem folytak úgy látszik a falu környékén. Nincs adatunk a rövid ideig tartó tavaszi szabad napokról sem, de augusztus 19-e után a községen többször keresztülvonultak az osztrákok, és 22-én 1 zászlóaljnyi gyalogság, 1/2 üteg és 1 szárny svalizsér itt állomásozik.

178 Augusztus 24-én pedig (a januárihoz hasonló) házkutatást rendelnek el, mely alól csak a politikailag megbízható 2 földesúr és plébános mentesül

179 Mindebből úgy látszik, hogy a falu népe lelkesen kiállt a szabadságharc ügye mellett, ugyanakkor mikor az egyik földesúr — mint közismert — végig a Habsburg ház legfőbb magyarországi hívei közé tartozott. Ez tükröződik abból is, hogy mikor a súlyosan megsarcolt Székesfehérvár polgárai a két csóri földesúrhoz fordultak, mereven elzárkóztak a város megsegítésétől.

180 Fényes Elek (az abszolutizmus korában megjelent, de korábbi viszonyokat tükröző művében) „szép tiszta" búzáját és „becses borát" emeli ki, valamint sok és jó rétjét. Iparából egyedül vízimalmát említi meg.

181 Az úrbéri per folyamán az eredeti 27 1/2 jobbágy telket 26 1/2 jobbágytelekre korrigálták. Legelőilletményt telikenként 8 holdban állapítottak meg. (Ez a megyében a legkisebb legelőilletmények közé tartozik.) A Zách-féle (1863.) statisztika szerint egy egész jobbágytelek 38 m hold.

182 Az úrbéri perek folyamán már 1859-ben elkészült a község legelőinek térképe, mely már elkülönítve tünteti fel a zsellérek, telkesek, „javadalmasok" legelőit. 1879-ben viszont a község külső birtokairól készült el térkép.

183 A lakosság szálmának alakulása

184 1850. 1398 1857. 1679 1863. 1690 1869. 1723 1900. 1541 1910. 1523 1920. 1593 1941. 1468 (Az adatoknál figyelembe kell venni, hogy az 1850. évi népszámlálás még nem volt pontos.) Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a községben a múlt század vége óta, egészen 1941-ig, lassú fogyás tapasztalható. Ez érthető, hiszen a mezőgazdaság egyre kevesebb embert tudott eltartani, üzemekbe bejárni még alig lehetett. (Vasút a községtől messze épült, gyalog kb. egyórányira feküdt a vasúti megálló. Autóbusszal még nehezen lehetett munkába járni.) Egyébként is Várpalota iparosodása még nem, Fehérváré alig kezdődött meg. A minimális 1910—1920 közötti emelkedés (amely legfeljebb a természetes szaporodást, nem bevándorlást jelentett), oka a pillanatnyi mezőgazdasági konjunktúra. A század elejei hivatalvizsgálati jegyzőkönyvek kivándorlásról nem tudnak. Csak 1923-ban jelentik a katonapolitikai osztálynak, hogy Csórott és Inotán Amerikába való kivándorlási mozgalom indult. „A nép körében az a híresztelés van elterjedve, hogy Amerikában