Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő
járóból, kisbíróból, éjjeliőrből és levélhordóból áll. 101 A jegyző tisztét 1901től 1913-ig Heltay Imre viselte (bár lehet, hogy a jelzett időpont előtt is néhány évvel és utána is ő volt a jegyző) 1922-től 1942-ig Pongrácz Imre. 1922-ben a rendszeresített segéd jegyzői állst írnoki állássá szervezték át. Hosszú ideig viselte Remete Mihály a bírói tisztet, 1929-ben már bíró volt és még 1942-ben is, de már 1906-ban is ifjú Remete Mihály a bíró (ez vele azonos lehetett, de lehet, hogy az édesapja volt). A jegyző és irnok a tűzoltó és levente egyesületekben tevékeny szerepet vittek. Az elöljáróság szerkezete még 1932-ben megegyezett az 1897 évivel 102 1849 őszén a móri járási főszolgabíró is Csókakőn működött. 103 A községben 1891-ben a földadó összege 5125 forint 31 krajcár, a házadó 252 forint 72 krajcár, kereseti adó 711 forint 58 krajcár. 104 A község közkiadását (községi vagyon nem lévén) majdnem teljes egészében a községi pótadókból kellett fedezni. A pótadó elég magas volt. 1897-ben a földadó után 31,8%, egyéb adó után 39,1%, az előző évben a földadó után 51,3%, egyéb adó után 59,9%. Járási célra, betegápolási alapra 2%, a helyiérdekű vasútra 1,7%-kal, megyei árvaházalapra 2%-kal adózik a község. 10 "' A községi költségvetések különösen az I. világháború után voltak deficitesek. 1919-ben 25 236 koronával, 1923-ban pedig 413 004 koronával. A község anyagi bajainak orvoslására 1923-ban a képviselő testület egy szeszfőző üstöt szerzett, hogy ezzel is növelje a község bevételeit. Ehhez a megyei törvényhatósági bizottság 1923. július 30-án járult hozzá. 100 A községi körorvos fizetéséhez 1897-ben 46 Ft-tal járult hozzá, a körorvos székhelye 1901-ben Csákberény volt. 107 1 9 2 8. augusztus 15-én a közgyűlés a csecsemő védőnő részére lakbérhozzájárulást szavaz meg, 108 ami arra mutat, hogy már védőnő is lakott a községben. Politikai életnek jelét nem látjuk a faluban. Kiesve a forgalomból csaknem kizárólag földművesek lakta helyen, a választók száma is csekély, 1892-ben 88 (a lakosság 12%-a), bár a kor általános viszonyaihoz képest jelentős. 1898-ban 60 (a lakosság 9%-a), 1905-ben 73 (a lakosság 10%-a) 109 . A választójogosultak fogyása, nyilván a filoxéra okozta elszegényedéssel kapcsolatos. A választók túlnyomó része néppárti: 1898-ban 50, 1905ben 36. 1898-ban 5 szabadelvű, 1905-ben 10 kormánypárti és 18 függetlenségi szavazó volt. 110 A szavazók számaránya a klérus nagymértékű befolyására mutat. Az I. világháború véres esztendeiben a község is sokat áldozott, de nem játszott szerepet az 1918. évi őszirózsás forradalom idején sem. A Tanácsköztársaság idején az áprilisban megalakult direktóriumnak három tagja volt M. Fürész Mihály, Fléderevics István, Csókái Imre 111 Működésükről adataink nincsenek. Az ellenforradalom első éveiben így is kegyetlenül megsarcolták, mint minden községet. Így került sor arra, hogy gabonagyűjtés címén történő rekvirálások során Csókakőn is 4 tonna gabonát gyűjtsenek be, jóllehet, a faluban jelentős gabonatermelés sohasem volt 112 A község alkalmas volt arra is, hogy benne nagymennyiségű, a trianoni béke által eltiltott hadianyagot tároljanak. 1922 augusztusában az antant ellenőrző bizottság tagjai megjelentek Csókakőn, és ellenőrzést tartottak. 113 1921-ben 52 házigénylő volt. Meg is kaptak, de amikor az árát megtudták (600 négyszögöles parcelláért 30 ezer korona), visszamondták, és
