Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

így kishaszonbérletbe adták nekik. A korszak antiszemita szemléletét tükrözi, hogy Grünfeld Pál nagybérlőről (szemben az általános gyakorlattal) meg meri állapítani az alispán, hogy 84 kh-at feles művelésre is csak kényszerből adott ki, hogy ne kelljen földet leadnia.

114 1922-ben pedig a csendőrkerületi parancsnoksága megállapítja, hogy Csákberény és Csókakő községekben a magyarországi Szociáldemokrata Párt röpiratát terjesztették. 1930-ban Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő az ,amúgy is felizgatott" politikai közhangulatot a kormányt támadó beszédeivel tovább fokozta. Támadta a jegyzőt is, aki emiatt a járási főszolgabírónak keserű hangvételű levelet írt.

115 A fokozódó elkeseredés fő oka a gazdasági világválság okozta egyre nagyobb nyomor volt. 1937-ben pedig az elkeseredést arra is fel próbálták használni egyes szélsőséges elemek, hogy megalapítsák a Nyilaskeresztes Pártot. Ezt a főispánnak sikerült megakadályozni, de része lehetett benne a lakosság józanságának is.

116 Az első egyesületet 1913-ban találjuk Csókakőn, ez a Csókakői Hitelszövetkezet, amely az Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagja volt. 1922-ben Gazdakör is műkötött már. 1931-ben Hangya szövetkezet létesült. 1932-ben pedig már működött a Tűzoltó Egyesület és Lövész Egyesület is. Az egyesületek és szövetkezetek vezetősége szorosan összefonódott a község vezetőségével. PL: 1932-ben a főjegyző, a Lövészegyesület elnöke és a Tűzoltó Egyesület parancsnoka. A községi pénztáros egyben a Gazdakör elnöke is.

117 A községben római katolikus iskola működött. 1897-ben 110 tanuló és 47 ismétlős, 1937-ben 132 tanuló és 30 továbbképzős járt az iskolába, összesen két tanteremben folyt a tanítás egy igazgató-tanító kántor, és egy tanítónő vezetése alatt.

118 Az iskola túlzsúfolt volt, egy tanteremre 66 tanuló jutott. 1926 június 15-én a csókakői képviselőtestület elhatározta, hogy a római katolikus elemi iskola tanítói lakását megépíti, a kilátásba helyezett 100 millió korona állami segélyből, de a napszámos munkát közerőből akarták biztosítani.

119 Az oktatás kisebb fejlődésére mutatnak (ha reálisak) azok a népszámlálási adatok, melyek szerint 1910-ben az analfabéták száma még 137, 1930-ban pedig csak 60.

120 A házak építőanyaga és tetőfedele:

121 Építőanyag Tetőfedő kő, v. tégla kő, v. alapú vályog, . ... nád, v. tégla vályog, v. sár cseré

P zsindely zsupp v. sár 1900. 17 114 — 8 17 106 1910. 15 115 5 16 14 105 1920. 9 18 124 30 16 105 1930. 7 165 2 72 6 96 A táblázatból világosan látszik, hogy az adatfelvétel pontatlan volt, mert 1920-ban, bizonyosan azoknak a házaknak nagyrészét kő, vagy téglaalapnélkülieknek vették fel, melyeket előzőleg és utána kő, vagy téglaalapúak közé írtak. A házak azért lehettek szilárdabbak, mint az országban általában, mivel a kő elég nagy mennyiségben állt rendelkezésre a kőbányákban, de a rossz fedőanyag nád, vagy zsupp, világosan bizonyítja, hogy ha az országos átlagnál rosszabbak nem is voltak, de jobbak sem lehettek sokkal. Az életszínvonalemelkedését mutatja az, hogy a házak száma gyorsabban nő, mint a lakosoké.