Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

egyéb községünkben, itt is keserűen csalódtak a zsellérek. Ezt a csalódottságot tükrözi a májusban felterjesztett panaszuk, hogy „ők is magyarhonban laknak és a jelen korban kivívott szabadságban hogyan részesednek".

81 A korszak későbbi fontos eseményeiben a falu semmilyen látható formában nem vett részt. A fel-alá vonuló hadak vonalából kiesve, még a közelben lezajló pákozdi, később a móri csata idején sem hallunk a községről. Az abszolutizmus korában is csendes maradt a falu. 1860-ban két bizottmányi tagot delegálnak Fürész Imrét és Makk Józsefet, 82 de ezek működését sem ismerjük. A kapitalista korban a falu lakossága csak lassan szaporodott: 1870ben 676, 1880-ban 708, 1890-ben 741, 1900-ban 731, 1910-ben 738, 1920-ban 755, 1930-ban 787, 1941-ben 808 a lakosság száma. 83 (Az 1920—30-as évekbtn a vándorlási különbözet — 93, tehát a lakosság több mint 10%-a elment.

84

) Ha a feltehető természetes szaporodást figyelembe vesszük, úgy biztosnak kell tekintenünk, hogy a faluból sokan folyamatosan elvándoroltak. A század végén a lakosság abszolút száma is csökkenést mutat, ami a filoxéra pusztításával függhet össze. (A nagymértékben elpusztult szőlők, a lakosság jelentős részének megélhetését lehetetlenné tették.) A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság. 1900-ban 83%, 1910-ben 76%, 1920-ban 89%, 1930-ban 81% a mezőgazdaságból élő lakosság aránya. A mezőgazdasági lakosság rendszerint kisbirtokon gazdálkodik. A középbirtokokról alább külön lesz szó. A kisbirtok megoszlásáról csak 1930 és 1941-ből vannak adataink.

85 1930 1941 16 16 43 138 43 42 Tehát a birtokok megoszlásában változás nem állt be az utolsó 10 év alatt. De hasonló lehetett a helyzet korábban is. A kisbirtokosokon kívül magas volt a mezőgazdasági munkások száma. Még 1930-ban is 69 teljesen nincstelent írtak össze. (Eltartottjaikkal a lakosság 16%-a) A határ felosztása művelési ágak szerint: (kh.-ban)

86 év: össz.: szántó: rét: legelő: erdő: szőlő: kert 1869. 1901 481 39 — 791 476 — 1895. 1931 689 34 5 752 373 14 1909. 1936 819 34 5 592 403 18 1935. 1935 935 27 56 532 296 23 A szántót tehát az arra kevésbé alkalmas, dombos területen is folyton növelték, 60 év alatt több mint kétszeresére (noha 1920 után a gabona exportálási lehetősége nagyon csökkent), az erdő harmadrészét kivágták. A szőlőtermelés a filoxéra pusztítás után nem tudott újból fellendülni. 1909 után területe újra csökken. Ugyanebben az időszakban a következő középbirtokok (vagy azok egy része) feküdt a község határában.

87 (kh.-ban) kh. 0— 1 1- 3 1 3—5 > 5—10 J 10—20 I 20—50 I