Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

elején, arra mutat, hogy 1809-ben az insurrectió parancsnoksága alkalmasnak találja a helységet egy zászlóalj elhelyezésére.

70 1823-ban újabb területet a Látó és Dávid hegyeket ültettek be szőlővel, melyről a következő évben térkép is készült.

71 A község lakói ebben az időben a főpásztori jelentés szerint szorgalmasak, békeszeretőek, semmi más vétségre a mértéktelen iváson kívül nem hajlamosak. Ez is a szőlőhegy termékenységének tulajdonítható. Vásárok nincsenek. A földesurak Móron laknak. A plébánosról bőven gondoskodnak.

72 Ennek ellenére megállapítják, hogy előfordul, miszerint „ősfogadásukat" ti., hogy szombat délutánt imádkozással fogják eltölteni, nem tartják be, és ilyenkor botrányokat okoznak. Azt már 1818-ban javasolják, hogy a templommal szemben levő zsidó kocsmát bontsák le, mert mise alatt is oda mennek a lakosok. Babonáik közt megjegyzik azt, hogy újhold idején semmiféle munkát nem végeznek. Nem metszenek venyigét, mert az megkukacosodik, nem vetnek, mert ritka lesz a vetés, nem mernek tyúk alá tojást tenni, mert az alatt nem lesz fióka.

73 Arról, hogy a XVII. sz. végén említett jó követ használták-e, csak egy adattal rendelkezünk, ti. a móri zsinagógához innen is hordtak követ 1763-ban. 74 1784 előtt nemesek letelepedéséről adatunk nincs, ekkor 11 nemest írnak össze, 1809-ben 5, 1821-ben 7, 1843-ban 6 a nemes családok száma.

75 1846-ban jobbágy telken élő nemest nem írnak össze. 1784-ben az öszszes nemest is összeírják, tehát számuk összesen még kisebb lehet, mint később. Tulajdonképpen egy nagyobb nemesi família (a Hollósy) és rajta kívül egy-két család szerepel még. Tekintve, hogy nevük sem a földesurak közt, sem a jobbágy telken élők közt nem szerepel, arra kell következtem, hogy ők is a többi lakoshoz hasonlóan szerződéses szőlőtermelésből éltek. Igaz, szerepelnek a dikális összeírásokban „nemesek szolgái" is, ezek feltehetőleg az uraság szolgái voltak. A nemesek külön szervezetéről adatunk nincs. Fényes Elek 1851-ben már 613 lakosról beszél. Egyedül szőlőtermelését emeli ki, „itt terem az egész megyében talán a legjobb bor"

76 1848-ra tehát a falu már benépesült és községi szervezettel is rendelkezik, úgylátszik kizárólag szerződéses szőlőtermelők lakták. Hogy a falu mennyire kiesett a forgalomból, arra mutat az is, hogy a kereskedelemmel foglalkozó zsidók közül 1848-ban csak egy család (Grünfeld Ignác családja) élt itt,

77 jóllehet Móron népes zsidó kolónia alakult már korábban ki. Később sem települtek meg újabb izraelita családok, hisz 1900-ban és 1930-ban egyaránt 5 izraelita él Csókakőn. 78 Nyilván ekkor is a Grünfeld család tagjai szerepelnek, hisz 1932-ben egy Grünfeld fűszeresként, másik mészárosként él a faluban.

79 IV. Az 1848-as események nem váltottak ki itt olyan visszhangot, mint máshol. A falu lakói közt jobbágyok nem voltak, így földet sem kaptak. A megyei bizottmányba a jegyzőt és bírót küldték be.

80 Mint számos