Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

faluba.

63 A lakosok fő foglalkozása a szőlőművelés. Szántóföldi művelés alig történik a parasztgazdaságokban. (Ezért elképzelhető, hogy számos állat egyáltalán nincs.) Ez lehet az oka annak, hogy jobbágy telkeket nem alakítanak ki. Az uradalom allodiális gazdálkodást folytat, és már 1732ben 115 köblös szántóföldje van.

64 Mórral továbbra is szoros kapcsolatot tartottak, bár az úriszék 1792-ben megakadályozta azt, hogy ehhez a faluhoz csatolják többek közt Csókát is, de így is még 1818-ban 765 hold irtást használnak a pusztán móriak.

65 A puszta lassú átalakulása tovább tart. A plébánia megalakítását rövidesen követi az iskoláé. 1781-ben még nincs iskolája,

66 de 1783-ban már működik a természetesen katolikus egyházi iskola. Rektora Kiss István a kommunitástól 28 forint készpénzt kap. Mellette a szülők tanítványonként tandíjat, stólát, accidenciát (egyéb természetbeni járadékot) juttatnak részére. Köteles szüret idején és viharkor harangozni, ezért cca. 11 urna must a járadék. A kommunitástól egy szobás lakást kap. Magyarul tanít, összesen 6 fiút és 5 leányt.

67 1841-re 48 fiú és 43 leány az iskolaköteles gyermekek száma. Ebből azonban csak 63-an (35 fiú és 28 leány) jár iskolába, a többi szegénység miatt nem képes erre. Nyáron egy gyermek sem jár, mert a szülők gyermekeiket nyáron dolgoztatják. Az iskolaépület tanításra alkalmas, világos, egészséges. A könyveket, íróeszközöket a szülők szerzik be. Fát a fűtéshez a gyermekek visznek. A tanító Budán végzett preparandiát, bizonyítványa van róla. Fizetését elsősorban nem tanítóként kapja, mert jegyző is. Minden házaspártól kap fél mérő, összesen 20 pozsonyi mérő rozsot, 30 krajcárt, kb. 50 pozsonyi mérő rozslángot és 50 váltó forintot tesz ki az az összeg, amit a földesúrtól, mint tanító kap, ezen felül 40 öl fát, és 11 1/2 hold szántóföldet használ. Tanít írást, olvasást, számvetést, vallástudományt. Az oktatás magyar nyelven folyik, a tanító magyar születésű. 1845-ben a csókái iskolamester fizetése búzából és készpénzből áll, minden házaspártól kap fél mérő rozsot és 30 váltóforintot. Ezen felül stólapénze van.

68 Az olyan települést pedig, amelyik elöljárósággal, templommal és iskolával rendelkezik, községnek tekinthetjük. A fenti adatokból is világosan kitűnik, hogy a falu lakosságának száma lényegesen megnőtt. Az iskolás gyermekek száma közel hatszorosára emelkedett, de valószínű az is, hogy az iskola megalapításának idején még a gyermekeknek csak kisebb része járt iskolába. Kitűnik az is, hogy az iskoláztatás megfelelt a kor általános színvonalának. Az a gyakorlat, hogy a tanító egyben jegyző is, kisebb falukban általános, és mutatja egyrészt, hogy már 1841-re a falu közigazgatási szervezete is kezd kiépülni, másrészt azt is, hogy ugyanakkor még igen kevés az adminisztrációs feladat, ha azt mellékállásként a tanító is el tudja végezni. Ugyancsak már kialakuló községre vall az is, hogy 1845-ben bába (Fejérvári Terézia) is működött. Egészségügyi ellátása azonban még kezdetleges volt, hiszen pl.: himlőoltás helyben nincs, de sokan beviszik gyermeküket a móri orvoshoz. A plébános ellátására ebben az időben a lakosok az erdőben fát kötelesek kivágni és behordani. Fő jövedelme a plébánosnak is a szőlőből származik. Soványabb évben hat akó, bővebb évben 12 akó bort van joga követelni a lakosságtól.

69 Hogy már nagyobb község volt a XIX. sz.