Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Erdő 7075 m. hold Szőlő 643 m. hold Kert 318 m. hold 334 A mellékelt statisztikából igen nehéz következtetéseket levonni, mert az uradalom és a paraszti gazdaság földjét egy művelési ágon belül egy összesített számmal tünteti fel. Különösen nehéz a szántóföld és legelő esetében megtennünk ezt. Azt sem tudjuk biztosan, hogy a rétből mennyi az urasági. Azonban világosan látszik, hogy az 1828-ban szereplő 1203 hold rét (az uradalmi nélkül) egyszerre alig 143-má csökken (az uradaloméval együtt.) Ez arra mutat, hogy vagy a rét nagyrészét feltörték, vagy ami valószínűbb, 1828ban mégis szántóföld szerepel rétként, csak az összeírás elől „elbújtatták'' rétté, hisz 1768-ban is szántóföldként szerepelt.

335 A szőlőből csak 2 hold „öregtőkés" volt az uradalomé,

336 ami eléggé szép paraszti szőlőterületre utal. 1895-ben már csak 77 volt jobbágy telekről tudnak, de ezek is egyre jobban polarizálódnak, már túlnyomóan negyed, sőt nyolcad telkek szerepelnek. 1895-ben szabályozzák a legelő használatát is. 1/8-ad telek után mindenkinek egy szarvasmarhát, lovat vagy magsertést volt joga legeltetni. A legeltetési jogot bérbe lehet adni, illetve a nem telkes gazdák fűpénzt kötelesek fizetni. Ebben az időben még a nyomásos gazdaság is meg volt több dűlőben.

337 1901-ben a közepes termés esetén kat. holdanként 7 mázsa búza, 5 mázsa rozs vagy árpa, és 5 mázsa zab termett. Ebben az időben már a szőlők pusztulása a filoxéra miatt rendkívül előrehaladott.

338 1909-ben történik a község határának felbecsülése. Ebből a legrosszabb nyolcadosztályú termőterülelt hiányzik, hasonló módon az első osztályú legjobb is. A legtöbb közepes minőségű.

339 A község teljes (Fornával együtt) területének művelési ágak szerinti megoszlása így változott 1869 és 1909 között kat. holdakban: 1869 1895 1909 Szántó 8431 9662 9765 Kert 247 200 192 Szőlő 634 211 165 Rét 1536 1241 1170 Legelő 3154 3688 3584 Erdő 5762 5202 5324

340 Nyilván a minősítésekben itt is különbség van, mégis világosan látszik az adatokból, hogy nem egyértelműen válik intenzívebbé a gazdálkodás, hisz a kert majd 1/3-ával lett kevesebb, a legelő viszont nőtt. A szántóföldek növekedése valószínűleg csak az uradalomban következett be. A birtokívek száma 1132, ami azt jelenti, hogy a lakosság egésze rendelkezhetett több-kevesebb ingatlannal, legalább kerttel. A kateszteri tiszta jövedelem 155 016 korona, közepes minőségű földeknek felel meg. Aggasztóan magas a földrészletek száma, ami azt jelenti, hogy a gazdák földjei általában legalább tíz tagban vannak. (Tekintetbe kell venni, hogy a nem földművesek legfeljebb 1—2 földdarabbal rendelkeztek.)