Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

telkek nem voltak úrbériek.

244 A nemeseknek csak egy része állta az uradalommal a pereket, a többiek csak annyira törekedtek, hogy a perben elvesztett földeket ők kapják meg bérletként. Űjra alázatosan fordulnak a földesúrhoz, aki azonban már nem a nemesi községgel köt szerződést, hanem külön-külön az egyes családfőkkel. A bérleteket később árverésen adták el.

245 A nemes Varjas, Hetyei, Szőnyegi famíliák földjeit is azon a címen foglalták el, hogy elődeik az úrbéri táblán nem szerepelnek, tehát nem jobbágy telken éltek, hanem haszonbérlők voltak.

240 Ezzel a nemesség teljes egészében beleolvadt immáron a polgári jellegű parasztságba, bár még 1867-ben is megpróbálják visszaszerezni telkeik egy részét, sikertelenül.

2/l7 XVI. Az 1848-as eseményekből Csákvár is kiveszi részét. Már 1848 tavaszán a csákvári házas zsellérek panaszt küldenek az igazságügyminiszterhez. Panaszukat azzal kezdik, hogy közülük sokat kihagytak a választók közül. Kérték az erdőélés biztosítását, a szőlődézsma megszüntetését, és a rétekből és szántóföldekből 1/8-ad teleknek megfelelő részt. Az igazságügyminiszter természetesen a fennálló törvények értelmében csak a első és második panasz ügyében rendel el vizsgálatot, a harmadik és negyedik panaszt, mint törvénytelent, elutasítja. Elrendeli a parasztság felvilágosítását is. (Ti.: magyarázzák meg nekik, hogy kéréseiknek csak egy része jogos.)

218 A hamarosan meginduló követválasztási előkészületek idejében a csákváriak a belügyminiszternek panaszkodnak. Ugyanis a csákvári kerület három egyént jelölt ki, hogy ők azok közül válasszák meg a követet. A csákváriak viszont az 1848. V. tc. 27. és 30. paragrafusaira hivatkozva közlik, hogy ezt sérelmesnek tartják, és kérik, hogy bárki választható legyen.

249 A követválasztás során először mutatkozik meg a csákváriak később közismertté váló ellenzéki szelleme. Madarász Lászlót, 1848 egyik legradikálisabb szereplőjét választják meg követnek.

250 De elkezdődnek a parasztság mozgalmai is. A csákvári parasztok több ezer forintra rúgó uradalmi követelés megfizetését tagadták meg. Olyan réteket, lóherével bevetett táblákat, sőt kerteket foglalnak le, melyek kétségtelenül az urasági allódiumhoz tartoztak. Október elején jelenti a tiszttartó, hogy a parasztok az uradalom rétjein legeltetnek, és ő nem mert szembefordulni velük, csak a szolgabírónál emelt óvást, hogy ezek később a parasztság követeléseihez alapul ne szolgáljanak.

251 A megyei állandó bizottmányba többek között a grófi család egyik tagja (nem maga a földesúr), Esterházy Pál, Lenzser Ignác (római katolikus segédlelkész), Maller Ferenc (ref. s.-lelkész), Varjas Sándor (egyik községbeli nemes), a jegyző és a bíró kerül be.

252 Tekintve, hogy a pákozdi és később a móri csata Csákvár közelében zajlott le, és hogy a községben már a szatmári béke óta katonaság tartózkodott, így augusztus után a községnek állandóan szerepe lesz az eseményekben. Augusztus 3-án Ferdinánd József őrnagy itt rendezte be szállását, mint zászlóaljparancsnok.

253 Szeptember 25-én egy Sümegen szervezett önkéntes zászlóaljat Zámolyra rendeltek előre, hogy a környék