Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

telkek nem voltak úrbériek. 244 A nemeseknek csak egy része állta az ura­dalommal a pereket, a többiek csak annyira törekedtek, hogy a perben elvesztett földeket ők kapják meg bérletként. Űjra alázatosan fordulnak a földesúrhoz, aki azonban már nem a nemesi községgel köt szerződést, hanem külön-külön az egyes családfőkkel. A bérleteket később árverésen adták el. 245 A nemes Varjas, Hetyei, Szőnyegi famíliák földjeit is azon a címen foglalták el, hogy elődeik az úrbéri táblán nem szerepelnek, tehát nem jobbágy telken éltek, hanem haszonbérlők voltak. 240 Ezzel a nemesség teljes egészében beleolvadt immáron a polgári jel­legű parasztságba, bár még 1867-ben is megpróbálják visszaszerezni tel­keik egy részét, sikertelenül. 2/l7 XVI. Az 1848-as eseményekből Csákvár is kiveszi részét. Már 1848 tava­szán a csákvári házas zsellérek panaszt küldenek az igazságügyminisz­terhez. Panaszukat azzal kezdik, hogy közülük sokat kihagytak a válasz­tók közül. Kérték az erdőélés biztosítását, a szőlődézsma megszüntetését, és a rétekből és szántóföldekből 1/8-ad teleknek megfelelő részt. Az igaz­ságügyminiszter természetesen a fennálló törvények értelmében csak a első és második panasz ügyében rendel el vizsgálatot, a harmadik és ne­gyedik panaszt, mint törvénytelent, elutasítja. Elrendeli a parasztság fel­világosítását is. (Ti.: magyarázzák meg nekik, hogy kéréseiknek csak egy része jogos.) 218 A hamarosan meginduló követválasztási előkészületek idejében a csákváriak a belügyminiszternek panaszkodnak. Ugyanis a csákvári ke­rület három egyént jelölt ki, hogy ők azok közül válasszák meg a köve­tet. A csákváriak viszont az 1848. V. tc. 27. és 30. paragrafusaira hivat­kozva közlik, hogy ezt sérelmesnek tartják, és kérik, hogy bárki választ­ható legyen. 249 A követválasztás során először mutatkozik meg a csákváriak később közismertté váló ellenzéki szelleme. Madarász Lászlót, 1848 egyik legra­dikálisabb szereplőjét választják meg követnek. 250 De elkezdődnek a pa­rasztság mozgalmai is. A csákvári parasztok több ezer forintra rúgó ura­dalmi követelés megfizetését tagadták meg. Olyan réteket, lóherével be­vetett táblákat, sőt kerteket foglalnak le, melyek kétségtelenül az urasági allódiumhoz tartoztak. Október elején jelenti a tiszttartó, hogy a parasz­tok az uradalom rétjein legeltetnek, és ő nem mert szembefordulni ve­lük, csak a szolgabírónál emelt óvást, hogy ezek később a parasztság kö­veteléseihez alapul ne szolgáljanak. 251 A megyei állandó bizottmányba többek között a grófi család egyik tagja (nem maga a földesúr), Esterházy Pál, Lenzser Ignác (római kato­likus segédlelkész), Maller Ferenc (ref. s.-lelkész), Varjas Sándor (egyik községbeli nemes), a jegyző és a bíró kerül be. 252 Tekintve, hogy a pákozdi és később a móri csata Csákvár közelében zajlott le, és hogy a községben már a szatmári béke óta katonaság tartóz­kodott, így augusztus után a községnek állandóan szerepe lesz az esemé­nyekben. Augusztus 3-án Ferdinánd József őrnagy itt rendezte be szál­lását, mint zászlóaljparancsnok. 253 Szeptember 25-én egy Sümegen szer­vezett önkéntes zászlóaljat Zámolyra rendeltek előre, hogy a környék

Next

/
Oldalképek
Tartalom