Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

népfelkelőivel együtt megakadályozza az ellenséget Csákvár elfoglalásában.

25

'

1 Kisfaludy őrnagy vezetésével valóban előrenyomult Zámolyra is, megtámadta a Pátka védelmére visszahagyott 2. horvát zászlóaljat, és azt menekülésre kényszerítette, majd visszavonult Csákvár határába, Fornára.

255 Ezután 30-án a zalai nemzetőrök megérkeztek a mezővárosba.

256 A pákozdi fegyverszünet b) pontja szerint Csákvár a demarkációs vonalra esik.

257 Később, a szerencsétlen móri csata idején, 1848 december végén újra szerepel a község neve.

258 A községben többen szolgáltak nemzetőrként, de mint mindenütt, itt is akadtak olyanok, akik később a táborból megszöktek.

259 A mezőváros arról is panaszkodik, hogy Jellasich ellen a megyei bizottmány nem engedett sorköteleseket harcolni, csak idős nemzetőröket. Most azonban az újonckiállítás alól felmentették őket azzal, hogy a nemzetőröket küldjék be. Tekintettel arra, hogy ezek a nemzetőrök mind családapák, kéri a mezőváros inkább az újoncállítás kötelezettségét, s akkor felválthatják az otthon lévő 19—22 évesekkel a szóban forgó nemzetőröket.

260 1848 december végére a Dunántúl a császáriak kezére kerül, de úgy látszik, gerillacsapatok még tovább tevékenykednek, hisz csak január 11-én jelenti Horváth ezredes, hogy a rebellisektől megtisztították a környéket.

261 A községet sokféle átvonuló katonaság élelmezése súlyosan terhelte, de kirívó volt az 1848 december végén bevonuló császári hadsereg magatartása. Az általuk igénybe vett élelmiszerért nemcsak semmit nem fizettek, de még nyugtát sem adtak, ezért január 30-án a mezőváros panaszkodik a megyének.

262 A terület felszabadulása után, 1849. május 16-án újraválasztják a megyei bizottmányt. Tagjai gróíEsterházy Pál, Lendzsér Ignác honvéd hadnagy, Maller Ferenc ref. lelkész, Varjas Sándor, Szőnyegi Pál, Szálai Sándor s.-lelkész (ref.), Csikesz János, Skála Rudolf s.-lelkész, Kársai János, ev. lelkész, Katona Pál, Slepka János orvos, Péter Jakab, a bíró és a jegyző,

265 tehát nagyjából az előző évi, de kiegészítve további tagokkal, így az orvossal. A volt jobbágyok ebben az időben főleg a legelőkérdésben harcolnak az uradalommal. Maguknak nagyobb legelőt hasítanak ki. Emellett birkákat is csapnak ki az urasági legelőkre.

266 A község általános hangulatára jellemző, hogy június 4-én két esküdt és hat lakos igazolja, hogy „Katona Pál feslett életű egyén, aki a pincefeltöréseken kívül, míg az osztrák itt volt, Koshut Lajost (sic!) mindennel ócsárolta".

267 1849. augusztus 20-án Jablonovszki cs. kir. vezérőrnagy jelenti, hogy Csákvár felé vonul a népfelkelés szétverésére, 24-én pedig, hogy Csákvár, Mór közötti vonalat biztosította.

268 Addig tehát jóval a világosi fegyverletétel után Csákvár még a komáromi védőrséggel tartott kapcsolatot. XVII. A lakosság száma a polgári korban így változott:

269 1850. 4878 1870. 4894