Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

A hegységi területeket túlnyomóan renzina fedi, a lejtőkön pedig dolomit kopárok a jellemzőek.

3 Érdekes, hogy a tények dacára a község határát általában termékenynek jelzik a régebbi források. így Bél Mátyás szerint földjei „mivel sem hitványabbak" (ti. a kiválóan termő Zámolynál)/

1 Szabad György is termékeny talajúnak írja,

5 viszont újabb mezőgazdasági irodalmunk szerint a megye északi része (benne Csákvár) talajainak többsége cserepesedésre hajlamos, vízgazdálkodása rossz, a csapadékot nehezen veszi be.

6 A község nevének legrégibb előfordulásai: Sac castrum

7 Chakvara 1228, 1237, 1460,

8 Chakuara 1231, 1302.

9 Chakwara

10

, Chacvara 1237, 1460,

n

Chijakwar 1543,

12 Chakwar 1433,

13 Chakvar 1453, 1519,

14 Csághvár (német nyelvű szövegben).

15 Bár a község nevét különböző módon írták, mégis világosan látszik, hogy csak két kiejtési változat élt a régibb Csákvára és az újabb Csákvár. A török időkben, 1661-ben fordul elő, hogy a huszárok elfoglaltak egy Chaka nevű erősséget.

16 Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy Csákvár volt. Lehetett más is, és az írás szerzőjéről is feltehető, hogy nem ismerte pontosan a falu nevét. A Csákvára (régi változat) előtagja a magyar Csák, személy, illetve nemzetség név, utótagja pedig a 3. személyű birtokos személyraggal ellátott vár, erősség főnév. Tulajdonképpeni értelme a Csák nevű személy erőssége, a Csák nemzetség vára. A Csák személynév etimológiája nincs kellőképpen tisztázva. Figyelmet érdemel a szláv származásának lehetősége. (Vö: a cseh Cák, lengyel Czak személynévvel.)

17 Tehát itt erődítés volt előbb, és arról nevezték el a váraljai települést. II. Állítólag már a római korban is település volt ezen a helyen.

18 Kevés magyar község dicsekedhet azzal, hogy neve krónikáinkban is szerepel, Csákvár azonban ezek közé tartozik. Anonymus szerint: (Bodajk hegyétől) „Árpád vezér Kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak, a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt.

19 Kézai ezt írja: „A másik sereg kapitányát Szabolcsnak hívták, valaki azon helyen ütött tábort, hol most Csákvára fekszik romokban. Ezen Szabolcstól veszi eredetét a Csák nemzetség".

20 A Képes Krónika szövege ismét új elemet tartalmaz: (Szabolcs) „ama mezőségen telepedett meg, ahol most Csák vára fekszik pusztultan. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről Csáknak nevezte, előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le.

21 Később a Budai Krónika is ezt a változatot írja le.

22 A múlt század végén Károly János a nála megszokott felületességgel Anonymus szövegét mint tényt közli,

23 és nyomában számos kisebb monográfia még a század húszar és harmincas éveiben is ezzel kezdi Csákvár ismertetését.

24