Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Az, hogy a krónikák szövegébon ellentmondás van (ti. hol Csák, hol Szabolcs alapítja a várat), nem különösen jelentős. Ennél sokkal nagyobb hibák is előfordulnak krónikáinkban. Mindenekelőtt azonban egy érdekes problémát kell még felvetnünk. Ma Csákváron nyoma sincs „várnak", viszont kb. 10—12 kilométernyire ÉNy-ra, Kőhányáspuszta felett, az országúttól Ny-ra, Oroszlány irányában (ma Gánt határában) egy Csákivár nevű rom található. Ez már Károlynak is feltűnt, ő azonban ezt h kérdést is sommásan intézi el, „a krónikák tévedtek", Csákvára a mai Csákivár helyén volt.

25 Azzal már egyáltalán nem törődik, hogy hogyan kerül át a név a 10—12 kilométernyire lévő községre. Károly Jánossal kb. egyidőben foglalkozik Nácz József is a problémával.

26 Károlynak azt az érvét elismeri, hogy a községben lévő várdomb neve nem jelent semmit. Viszont rámutat arra, hogy Anonymus mocsár melletti várról ír, mocsárnak a Csáki vár közelében nyoma sem lehetett soha, Csákvárnál viszont a vízszabályozás előtt hatalmas vadvíz és nádas terült el. Szerinte az Anonymus által említett vár földvár lehetett, amiről elképzelhető, hogy napjainkra teljesen eltűnt. A Csákivár viszont bár kezdetleges, mégis kővár, amilyen sem a honfoglalás, sem Anonymus idejében nem épült. Nácz József megállapításait alátámasztja az a napjainkban világossá vált tény, hogy a Vértes-vidék várainak építése csak a XIV. században indult meg,

27 és a Csákivár első említése 1440-ből való.

28 Érdekes, hogy a Károly nyomán készült és hozzá hasonló felületességgel megírt Krasztina-féle monográfia sem fogadja el Károly érveit, bár indokai nem meggyőzőek. (A vár Csákivár, nem Csákvár, a csákvári várdombon sok régi követ találtak a szájhagyomány szerint.)

29 Azonban Károly művét ezen a ponton is sokan követték, még 1926ban is jelent meg könyv, ami a Csákivárnál keresi az ősi erődítményt:

30 Ügy érzem, JVácz műve állhat legközelebb a valósághoz, ami egyben magyarázatot ad arra is, miért szerepel a község nevében máig is a vár szó, jóllehet a feljebb említett Chaka nevű erősség egyszeri említésén kívül a krónikák óta nem esik szó semmi várról, vagy erősített helyről a községgel kapcsolatban. Anonymusból csak annyi következtethető, hogy a krónika írásának idejében a falu már régóta létezett, mint a Csákok birtoka, és hogy Kézai idejében (a XIII. század végén) már a „vár" rég romokban állt. A vár lerombolásának idejét azonban nem tudhatjuk, hisz a Képes Krónika több mint 300 évvel később tudósít lerombolásának körülményeiről, azt sem tudjuk, milyen forrás alapján. III. Az első oklevél, amelyben a helységet megemlítik, 1228-ból származik, mikor Ugrin érsek testvére, Miklós comes fiaira hagyományozza birtokai közt Csákvárt is.

31 A következő ugyancsak végrendeletben történő említés 1237-ből való.

32 1453-ban V. László Csákvárt Újlaki Miklósnak adja. Ekkor a helység már oppidum és Gesztes várának tartozéka.

33 H°gy jelentősebb piacos hely volt már, arra mutat az, hogy 1433ban két ízben Fehérvár és Adony mellett Csákváron, az itteni vásáron idézi perbe Sándor Pál királyi ember a székesfehérvári káptalant a ke-