Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
Nagyhdlom, Alsó szentiván, Kajászó- vagy Felsőszentiván, Roboztanya, Szénavölgy, Hollósy tanya, Szüts tanya, Csontos tanya, Anna major, Komáromi tanya.) 210 Rendszeresen használtak azonban más dűlőneveket is: Pusztatemplomi dűlő, Nyedám dűlő, Feljáró dűlő, Temető dűlő, Beltelki dűlő, Keleti dűlő, Csádés dűlő. 217 X. A Bach-korban községgé alakult helység a kiegyezés után, az 1871. évi községi törvény értelmében nagyközséggé szervezkedett. 20 tagú képviselőtestületének fele a legtöbb adót fizetők közül került ki (virilisták), másik felét az országgyűlési választójognál is szűkebbre szabott választójog alapján az 5 évre községi lakosok választották. A virilisták közé az új meg új földbirtokosok, meg néhány vagyonos kereskedő került be, de a tagadhatatlanul élénk képviselőtestületi üléseken még a virilista jogosultság körül is harcok dúltak. így 1886-ban Dienes Ferenc, egyik régi közbirtokos család ivadéka fegyelmi feljelentést tett a községi jegyző ellen, miért nem került be a virilisták közé Mészáros István. A jegyző azonban azzal védekezett, hogy a virilista névjegyzékbe utolsónak felvett Szűcs Pál 33 krajcárral többet fizetett, mint Mészáros, azaz 129 Ft 88 krajcárt. Braun Bernát azért nem került be a virilisták közé, mert földjét haszonbérbe adta, és a szerződés szerint az adót a haszonbérlők fizetik. Ez persze rabulisztikus indoklás, mert az adót kétségtelenül Braun Bernátra rótták ki. A nagyobb középbirtokkal rendelkező Kégl Györgyöt pedig azért nem, mert birtokát csak 1883-ban vásárolta, tehát még nem 5 éve birtokos a községben. Az alispán elutasította a jegyző ellen emelt panaszt. Jellemző módon a szolgabíró, akitől az alispán az ügyről jelentést kért, egyebek között azzal is érvelt, hogy Dienes ,,a nép söpredékéből" szervezett magának pártot, és a községi elöljáróságba rovott múltú embereket kívánt bejuttatni. 218 Míg a virilisták elég sűrűn változtak az újabb földbirtokvásárlások következtében, a képviselőtestület vláasztott tagjai és az elöljáróság (bíró, törvénybíró, pénztárnok, 2 elöljáró, utóbb közgyám) tagjai között mindig többségben maradtak a régi közbirtokos családok (Moharos, László, Sándor, Szüts, Töltéssy) leszármazói. A személyek változtak, a rendszer nem. Ügy látszik, ők tartották kezükben az irányítást. 219 Az első ismert nevű jegyzőt Töltéssy Dénest, ki korábban segédjegyző volt, 1875-ben vláasztották jegyzővé, 220 és 1890-ig maradt állásában. 221 Talán közvetlen utódja Tóth Gábor volt, aki „adós maradt a szegénypénztárnak". Ö utána Kovács István következett, akit 1897-ben fegyelmileg távolított el a megyehatóság, mert az adóhátralékosokon a végrehajtást meg sem kísérelte, és egy rágalmazó megjegyzést tett a főszolgabíróra. 1897-ben már Pencz Ferenc a jegyző, aki 1870-ben született, 6 gimnáziumot végzett, és 1894-ben szerzett jegyzői képesítést. Ellene 1906-ban indult fegyelmi eljárás az iktatókönyvek szabálytalan vezetése, és a nagy ügyintézési hátralék miatt. Ezért 500 Ft bírságot róttak rá, de engedélyt kapott szerény részletekben való megfizetésére, amit 1908-ra le is fizetett. Állásában 1910-ig maradt. A későbbi jegyzők közül csak az 1935-ban fungáló Kecskédy Lászlót ismerjük. 222
