Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

A községi bíró rendszerint a régi közbirtokos családok valamelyikéből került ki, és rendszerint szintén több éven át töltötte be tisztét. 1880-ból László Dénes, 1883-ból Moharos Pál, 1890-ből Sándor Dénes, 1895-ből Mészáros János, 1897-ből Tóth János, 1935-ből Moharos István nevét említjük.

223 1896-ban segédjegyzői állást is szerveztek, évi 300 Ft fizetéssel, de ezt utóbb feladták. A jegyző évi 450, 1890-től évi 760 Ft fizetést kapott. 1898-ban az omladozó régi községháza helyett újat, valamint jegyzői lakást is építettek, 7000 Ft költséggel. Ezt csak kölcsönből tudták előteremteni, 50 évi részlettörlesztésre.

22

'

1 A községnek vagyona nem volt, jövedelme alig, még az italmérési jogból is alig folyt be valami. A község kiadásait tehát (alkalmazottak fizetése, épületfenntartás, irodaszer stb.) pótadóból kellett fedezni. A pótadót az állami adó nagysága utáni százalékban vetették ki. Korábban nem volt magas, többször ingadozott, de végeredményben egyre nőtt, tekintélyes összegre. Év Földadó után fizetendő % Egyéb adók utáni % 1891 15 21 1893 23 29 1896 16 26 1898 27 37 1912 38 48 1932 50 50

225 KégZ György, aki egyébként országgyűlési képviselő volt, 1888-ban szentivánpusztai birtoka után a pótadónak csak a felét volt hajlandó fizetni, minthogy szerinte a község beruházásaiból kinn a pusztán semmi előnyt nem élvez. A községi képviselőtestület ezt természetesen elutasította, azzal az indoklással, hogy Szentiván nem önálló terület, hanem Baracska határának része. Határozatát a megyei közigazgatási bizottság helybenhagyta.

220 A községi közigazgatás eléggé rendetlen volt. Több jegyző is fegyelmit kapott, vagy éppen fegyelmivel távozott. 1897-ben nem találták meg a községi választók névjegyzékét, nem volt leltár a község ingó vagyonáról, állították, hogy volt tűzrendészeti szabályrendelet, de az még évek múlva sem került elő. Az iktatókönyvet rendszertelenül vezették, sok volt az elintézetlen ügyirat. Pencz, mint jegyző, sok mindent rendbehozott, de majd 10 évvel később őt is a rendetlen iratkezelés miatt marasztalták el fegyelmileg.

227 Az elveszett tűzrendészeti szabályrendeleten kívül még 1889-ben készült egy elég pontos szervezési szabályrendelet, az 1890-es években betelepedési szabályrendelet, de a hús- és borfogyasztási adó kezeléséről csak 1937-ben, a fedeztetési díjakról meg éppen csak 1947-ben. Ez utóbbi kettő csak a vármegyei hatóság által készített űrlap kitöltése volt.

228 Még építési szabályrendelet sem készült, ez meg is látszott a község küllemén. A házhelyek rendezése ugyan elvileg 1921 és 1923 közöt megtörtént, a Nagyatádi nevét viselő földreform házhelyakciója kapcsán, a kiosztott telkek egy részén házak is épültek. 1920 és 1932 között összesen 62. Ezzel magyarázható a házak számának hirtelen emelkedése, de a kiosztott terület egy része használhatatlan volt. Járdakészítésre csak az 1930. évben került