Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

A községi tanács a párt- és tömegszervezetekkel együttműködve jól irányítja és szervezi a község egészségügyét és a községben folyó kultu­rális munkát. Az egészségügyi ellátottság helyzete 1960-ig nem volt kielégítő, an­nak ellenére, hogy mind a tanács, mind a végrehajtó bizottság ezzel a területtel súlyának megfelelően foglalkozott. Sem rendelő, sem orvos nem volt a községben. Ercsiből dr. Félix István községi orvos járt ki időnként hintaján és tartott zsúfolt rendeléseket. A tanácsülési anyagban szerepelt 1959-ben: „Gyermekparalízis kö­vetkeztében a környező községekhez képest elég magas a gyermekbénu­lások száma. Nem kielégítő a tisztaság Göböljárás és Felsőbesnyő terü­letén." A Járási Tanács VB. Egészségügyi osztálya körzeti orvosi rendelőt szervezett, 1961-től működik, dr. Készei József vezetésével. Művelődésügyi téren jelentős eredmények születtek. Óvoda létesült a község központjában. Megyei segítséggel korszerű általános iskola épült. Az eredetileg 4 tantermesre tervezett iskolát 8 tantermesre bővítették. A hetvenes évekig a belterületen — volt Göböljáráson —, Béke pusztán és Felsőbesnyőn működtek általános iskolák. Ez utóbbi megszűnt. Közel há­romszáz általános iskoláskorú gyermek nevelésével és oktatásával 11 peda­gógus foglalkozik. Munkájuk jó színvonalát és eredményességét bizo­nyítja, hogy a továbbtanuló gyermekek száma viszonylag magas. A 28— 30 fős továbbtanuló fiatal az állandó népesség l,66°/o-ának felel meg. Leg­többen szakmunkásképző intézetekben (16-an) és szakközépiskolában (8­an) folytatják tanulmányaikat, gimnáziumban kevesen tanulnak. 31 Az utóbbi években fokozott érdeklődés tapasztalható a mezőgazdasági jellegű oktatási intézmények iránt. Az igényeknek megfelelő kultúrotthon és könyvtár létesült a köz­ségben. Megélénkült a kulturális élet, eredményesen terjed az olvasómoz­galom. A kultúra területén is kialakult a település egységes arculata. A régi besnyőiek és a bodonyi telepesek között ma már e tekintetben sem lehet különbséget tenni. A testületi szervek rendszeresen foglalkoztak közművelődési témák­kal. Jelentőségét az idősebb korosztályhoz tartozók és fiatalok egyaránt átérzik. Erről tanúskodnak a tanácsülési és végrehajtóbizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek. 1959-ben Császár Mihály tanácstag szükségesnek tartotta: ,,minden tanácstag tudatosítsa a körzetében a könyvolvasás jelen­tőségét, és hívja fel a lakosság figyelmét arra, hogy a könyvtárat az ed­diginél jobban használják ki." 32 A könyvtár állománya akkor 940 kötet, a beírt 207 olvasónak több mint a fele gyermek volt. Tíz évre rá ezek a számok a korábbinak háromszorosára emelkedtek. Hozzá kell tenni, hogy a besnyőiek egyre több könyvet vásárolnak, mind többen nemcsak a szép bútor kellékeként, hanem mert felismerték az olvasás örömét, szükségességét, hasznosságát egyaránt. A lakosság ellátásának biztosítása céljából — Ercsit megelőzve — Göböljáráson 182 taggal és 1096 részjeggyel 1946 végén önálló földműves­szövetkezet létesült. Egy vegyesbolt, 1 italbolt és 1 felvásárlóhely tartozott hozzá. Két év múlva egyesült az Ercsi Általános Fogyasztási és Értéke­sítési Szövetkezettel. A hálózat húsbolttal és szikvizüzemmel bővült. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom