Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

hatvanas évek elején a hálózat fejlesztésére már kedvezőbb lehetőség nyílt. Korszerű vegyesbolt létesült, 1962. februárjában vegyesiparcikkboltot nyitottak, a termelőszövetkezet tejárusító helyiséget rendezett be. Az első időkben a szövetkezet vezetői gyakran változtak, Koncz Gyula, Reinhardt József és Huszti Imre személyében. További szervezeti változások során a szövetkezet az Ercsi, majd a Dunamenti ÁFÉSZ-hez tartozott, jelenleg a Dunaújvárosi Járási ÁFÉSZ egységeként működik. Tűzoltóságot szerveztek a járás többi községéhez hasonlóan Besnyőn is. Tagjainak száma 32 volt, parancsnoka Fejes T. Márton. 1960-ban ,,a nyári tűzvédelemre 35 lófogatpár áll rendelkezésre", ez olvasható a jelentésben. Azóta a tűzoltóság felszereltsége korszerűsödött, feladatának megfelelő szinten eleget tud tenni. A termelőszövetkezet meghatározó szerepet tölt be a község életében, mert Besnyőn nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztató ipari üzem nincsen. A községhez viszonylag közel csak egy jelentősebb ipari létesítmény található, az Ercsi Cukorgyár. A munkaerő foglalkoztatása szempontjából nagyobb jelentőséggel nem bír, mivel csak idénymunkásokat tud foglalkoztatni a cukorgyártás három—négy hónapos időszakában. Az a tény, hogy Göböljárás felszabadulás előtt a cukorgyár gazdasága volt, nem kis mértékben segítette elő a községben létesült termelőszövetkezet gazdálkodásának kedvező alakulását. A gazdaság korszerűen berendezett mezőgazdasági üzem volt, istállókkal, gazdasági épületekkel, tanyaközponttal, szeszgyárral. Ennek tudható be, a termelőszövetkezet azzal az előnnyel indult, hogy beruházási célokra csak minimális hitelt kellett igénybe venni. A termelőszövetkezet 1949. szeptember 15-én alakult. Tizenhárom család akkor kezdett el 209 holdon közösen dolgozni. Mezőgazdasági gépekkel alig rendelkeztek, a bevitt állatállomány is minimális, mindössze 4 ló, 9 tehén és 2 ökör volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában más községekhez hasonlóan Besnyőn is sorra alakultak a különböző típusú termelőszövetkezetek. 1954-ben a Sallain kívül létezett az Arany élet, a Köztársaság, a Rákóczi, az Űj élet, az Aranykalász és Ezüstkalász termelőszövetkezet is. Már ennek az évnek közepétől nyilvánvalóvá vált, hogy a Sallai kivételével ezeknek a termelőszövetkezeteknek a vezetése sem politikai, sem gazdasági téren nem képes a feladatokat ellátni, a gondokkal, nehézségekkel megküzdeni. Rossz volt a politikai hangulat. A tagok elzárkóztak a békekölcsönjegyzéstől, zúgolódtak, mert nem kaptak ingyen vetőmagot az államtól. Kedvezőtlenül hatott az igen alacsony jövedelem, annál is inkább, mivel e tekintetben jelentős eltérések voltak az egyes gazdaságok között. Hogy a tagság hangulata rossz volt, részben annak is tulajdonítható, hogy az ötvenes évek közepén még 140 egyéni gazda is volt a községben. Közöttük akadtak, akik ha nem is nyíltan, de szűk körben igyekeztek az egyéni gazdálkodást a valóságosnál eredményesebbnek, kedvezőbbnek, vonzóbbnak feltüntetni. A termelőszövetkezetek közül legkiegyensúlyozottabbnak, legéletrevalóbbnak a Sallai bizonyult. A vezetés színvonala kezdettől fogva itt volt a legmagasabb minden tekintetben. A volt uradalmi intéző mint főagronómus,szívügyének tekin-