Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A lerongyolódás azonban oly nagy volt, hogy a Nemzeti Tanács jelentése szerint némely nagybb létszámú család tagjai az utcára sem tudtak kimenni. Egy német katonavonatról a község elöljáróságához került 50 zubbonyt és nadrágot, 20 pár ócska bakancsot, 50 sátorlapot és néhány darab fehérneműt a Nemzeti Tanács azonnal szétosztott a lakosok között, mert azok tudomást szereztek erről a készletről és követelték a szétosztását.

02

'

1 Ez a követelés nem történt minden zavargás nélkül, úgy hogy november folyamán Budapestről kellett karhatalom kiküldését kérni.

520 Inkább a forradalmi hangulat levezetését, a szervezettség tudatának kialakítását szolgálta a szociáldemokrata párt helyi megalakítása, mert az többségében kispolgárokból alakult. Az 1918. november 10-én alakuló ülésen közfelkiáltással elnökké Jakab István kárpitost, alelnökké Varga Jenő kőfaragót, vezetőségi tagokká Hönigsfeld Tivadar ügyvédet, Ligeti Manó bááogost és Jakab Dániel cukrászt választották. A 84 tag közé Kövi Pál, a csendőrök parancsnoka is belépett. A szociáldemokrata pártnak e vegyes és bizonytalan jellegén a december 3-i ünnepi népgyűlés sem változtatott, pedig annak szónoka a párt budapesti kiküldötte volt, aki elég világosan megmagyarázta a párt célkitűzéseit. A szociáldemokrata pártnak március 16-ával az eddigi helyi lap helyett új lapja is indult: az „Úttörő"'. Szerkesztője: Tóth Lajos, felelős szerkesztője: Páter Jenő tanító volt. Lichtenstein Mór bicskei nyomdájában állították elő. Ez a lap a Tanácsköztársaság idején is megjelent, utolsó adatunk róla május végéről van, de ez lehet, hogy annak következménye, hogy az ellenforradalom ahol érte pusztította a megmaradt lappéldányokat. Már októberben megalakult Bicskén a Magyar Vasutas Szociális Egyesület helyi csoportja. Elnöke: Tóth Lajos, vezetőségi tagjai: Hajós Géza, Szmekál Jenő, Hegyi József, Vázsonyi István, Fehér József, és Szabó József. Ez a szervezet inkább a vasutasok szolgálati és közellátási gondjainak megoldásával foglalkozott, élelmiszerüzletet is nyitott, bár vezetője utóbb a helyi politikában is szerepet vállalt. Legnagyobb sikere azonban a szakszervezeti szervezkedésnek volt. 1919. március közepére Bicskének majdnem az egész felnőtt és serdülő férfi lakossága szervezett dolgozó lett. A 12 szakszervezeti csoport a következő : Építőmunkás, elnöke: Horváth Anárás; Molnár, elnöke: Beneáek László; Bőrmunkás, elnöke: Práger Eáe; Vasutas, elnöke: Tóth Lajos; Földmunkás, elnöke: Varsóczky Sándor; Vendéglős, elnöke: Balázs Sánáor, alelnöke: Tolnai János, jegyzője: Lanzerits Antal; Tanító, elnöke: Mohácsy Gyula; Szellemi munkás, elnöke: Feuá Miklós, titkára: Frühkhof Oszkár; Pénzügyőr, elnöke: Kovács Imre; Csendőr, elnöke: Kövi Pál. Legtöbb szakszervezeti csoport valamelyik vendéglőt, a vasutasoké a vasútállomás I. oszt. várótermét, a diákoké és a tanítóké a polgári iskolát, az ifjúmunkásoké a tanonciskolát, a csendőröké és pénzügyőröké természetesen a csendőrséget, illetve a pénzügyőrséget nevezte otthonának.