Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A szakcsoportok felsorolása azt is mutatja, milyen erős volt a szakszervezetekben a kispolgári befolyás. A polgári községvezetésnek azonban komoly sikere is volt. 1919 január 16-án ajándékozott a község telket az első helyi középiskola, az állami polgári fiúiskola részére,

520 ami már a háború kezdete éta esedékes lett volna. A polgári forradalom idején erőteljesen bontakozott ki a cselédek és napszámosok földosztási igénye. Sokan követelték, de nem volt szervezet, ami keresztül is vitte volna.'-' A népköztársaság kormánya elkésetten intézkedett. Csak 1919. március 77-én alakult meg az Állami Birtokrendező Bizottság Bicske-i szervezete.

528 Mire ez érdemi tevékenységet fejthetett volna ki, a Tanácsköztársaság megalakulásával új megoldási módok kerültek előtérbe. Van adat arra, hogy már 1918 utolsó napjaiban jártak Bicskén a kommunista párt agitátorai, de a szervezkedésnek érdemi emlékei nem maradtak. Főszerepet a szociáldemokrata párt vitt, de a faluban jellemző a sokszínű kispolgári szervezkedés. A bicskei járásban 1919 január közepén 9 párt szervezkedett, éspedig Szociáldemokrata Párt, elnöke: Jakab István; Károlyi Párt, elnöke: Horváth Jenő, a régi radikális polgári újságíró; Keresztény Szocialista Párt, elnöke: Farkas Károly postamester; Kisgazdapárt, elnöke: Izing József kisgazda; Földműves Párt, elnöke: Tóth József kisgazda; Szociáldemokrata Földmívelők Csoportja, elnöke: Nagy Lajos, gyúrói ev. lelkész; Radikális Párt, elnöke: Hermann Imre fakereskedő; Royalista Párt, elnöke: Szarka Géza, uradalmi intéző. Nyilvánvaló, hogy a sok pártnak világos programja sem volt, a sokféle szervezkedés inkább személyi ellenétekre vezethető vissza. A kispolgári szétforgácsoltság következménye, hogy noha a bejáró munkások útján már 1919. március 21-én este vagy legkésőbb 22-én hírét vették a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa megalakulásának, csak március 30-án alakította meg a népgyűlés a 31 tagú Munkástanácsot, melynek élére három tagú direktóriumot választottak: Jakab István, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének elnökét, Izing Jánost, a Kisgazda Párt helyi elnökét, és Lauturner Ernőt. A direktórium a régi szakértő közigazgatási alkalmazottakat helyükön hagyta, de melléjük a munkás és paraszt tanács egy-egy tagját osztotta be a következőképpen: politikai, közigazgatási és szociális csoport, vezetője: Jakab István elnök, munkaügy és népjóléti csoport, vezetője: Varga Benő, földművelésügyi csoport, vezetője: Izing János, direktóriumi tag, közellátási csoport, vezetője: Prackl Gyula tanító, aki a közellátási ügyeket addig is intézte, igazságügyi csoport, vezetője: Lauturner Ernő, direktóriumi tag, közoktatásügyi, vallásügyi és sajtó csoport, vezetője \Szeifert Vilmos tanító, a tanító szakszervezeti csoport elnöke, lakásügyi csoport, vezetője: Hőnigsfelá Tivadar ügyvéd.

529 A direktórium mindjárt másnap engedélyt kért a belügyi népbiztosságtól a helyi Vörös Őrség megalakítására, melynek vezetője Kövi Pál,™