Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

nossági jogú egyházközség egyben a környező, kisebb reformátussággal rendelkező falvak lelki gondozójává vált. 1828-ban, mint anyaegyházhoz tartozott Baracskához Besnyő, Ercsi, Érd, Iváncsa, Martonvásár, Rácker esztúr.

1

''- Iváncsán 1829-ben leány egyház alakult, oratórium épült és iskola létesült. Két évtized múlva önálló egyházközséggé is alakult. 1810-ben bevezették az egyházi adót, 1840-ben pedig a tagosításkor a pap részére 52 hold szántót hasítottak ki, de megszűnt annak ingyenes megmunkálása. Bár a XIX. század elején a katolikus lakosság is szaporodott, lelki gondozásukban csak annyi változás történt, hogy a pusztát a martonvásári plébániához csatolták át, anyakönyvezetés is ott történt. Az izraeliták a kajászószentpéteri hitközséghez tartoztak,

1

'

1

'

1 bár mint láttuk, 1848-ban már külön éneklőjük volt. A református iskolát elvileg már 1784-ben életrehívták, ott a pap látta el a tanítást. 1790-ben már külön tanító volt: Kövér János, kinek díjazása évi 25 Ft, 25 mérő búza, 1 mázsa hús, 50 font só, 15 font faggyú, 1 szekér széna, szalonnára 4 Ft, később preceptor (helyettes tanító) tartására 40 Ft járt a közbirtokosságtól, ezenkívül 5 mérő őszi, ugyanannyi tavaszi alá való föld (összesen 5 magyar hold) járt a közbirtokosságtól. Kokviából (sorkoszt a gazdáknál) összejött 60 Ft. Tandíj a kisebb gyermekektől fejenként 12 garas, a nagyobbaktól 1 Ft évenként. 1840-től a tanító is 36 magyar hold földet kapott. Ezen kívül, mint a lelkésznek is némi stóladíja volt. Utódai 1794-től 1813-ig Pongó Márton majd Soós Sámuel, 1813—1818 Lipcsei János, 1819—1822 Pásztor István, 1822—25 Szeremlei Császár Ábrahám, 1825—1828 Bereczk Károly, 1828—1836 Szigeti László, 1836— 1839 Kozma József, 1839—1850 Tóth Lajos. Nem tudjuk, mikor vált rendszeressé a segédtanító (preceptor) tartása, ezeket a XIX. század második évtizedében már leánytanítónak nevezték, 1839-től pedig tanító káplánnak, így került Molnár Mihály 1848-ben a nemzetőri összeírásba is.

145 1841-ben a tanító már felsőbb tudományokat is végzett, fizetése 109 váltó Ft, 1 mázsa hús, 50 font só, 25 font faggyú, 25 pozsonyi mérő búza, 3 öl fa, tandíjként a kisebb gyermekektől 30 kr, a nagyobbaktól 1 Ft.

14e A tanítás tárgya az írás-olvasáson és vallástanon kívül földleírás (korábban a hármas kis tükör alapján), 1841-ben a természettudomány kivonata is. Az iskola látogatottságáról az első adatunk 1816-ból való, amikor júniusban is 90 gyermek közül 60 volt az iskolában.

1

'

1

' 1841-ben az 5—12 éves 70 fiú és 50 lány közül télen 50 fiú és 30 lány, nyáron 30 fiú és 20 leány járt iskolába. Ide jártak a katolikus gyermekek is. 19 cigány gyermek azonban sehová sem járt.

1

'

18 Nem az iskola eredményességét, csak késői beindulását jellemzi, hogy 1807-ben a Dienes leszármazott közbirtokosok egyezségének 10 aláírója közül 4-en nem tudnak írni.

1

'

1

" Az 1848-as nemzetőri összeírásból tudjuk, hogy két vagyonosabb közbirtokos magánnevelőt is alkalmazott germekei mellé. Sajnos csak a nevelők nevét ismerjük, Paulik István 24, Rumek Gábor pedig 28 éves volt. VIII. Az 1848-as forradalom és a márciusi alkotmány első hatása az volt, hogy nagyon megnőtt a puszta jelentősége. 1848. május 1-én a megyei