Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

tott, a tanúk vallották, hogy az oratóriumban az eltiltás óta csak tanít Pákozdi Mihály lévita. Minden este éneket és könyörgést tartott, vasárnap prédikált, a halottakat eltemette, de a könyörgést nem az oratóriumban, hanem hol egyik, hol másik úr házánál tartott, ahová adott jelre összejöttek az emberek. Ha kívánják, temetésre eljön a kajászószentpéteri prédikátor, keresztel és esket is, úrvacsorát is oszt, amikor kihozzák Baracskára.

133 Szüts Pál saját magánlelkészéül előbb Rédei Györgyöt, majd Pápai Józsefet, végül Klubecz Pált alkalmazta (1749—54), de 1752-ben a helytartótanács a magánvallásgyakorlattól is eltiltotta. A következő 3 évtizedből még a tanítók nevét sem ismerjük.

13

'

1 Aligha voltak tanítók. Az 1770-es összeírás szerint Baracskapusztán 242 gyermek van oskola nélkül.

,3

''

a Baracskapuszta katolikus lelki gondozása 1749-ig a váli

r

'

s azután a ráckeresztúri rk. plébános feladata volt.

111

' Minthogy a középkori templom elpusztult, bár romjai még láthatók. Baracskáról a plébános összjövedelme 8 Ft 23 dénár volt, katolikus lakó pedig Baracskán alig volt, inkább csak arra ügyeltek, hogy református vallásgyakorlat ne legyen ott. 1782-ben Szüts Péter, László, János, ifj. Péter, Csiba Ferenc, Pázmándy János, Kotsi-Horváth Ferenc, Töltéssy János közbirtokosok az egész közbirtokosság nevében újabb folyamodványt intéztek az uralkodóhoz, előadták, nemcsak az 1608. évi törvények, de az 1781. évi királyi rendelet (türelmi rendelet) is megengedi, hogy ahol legalább 100 hívő van, templomot építhetnek. Minthogy pedig Baracskán 750 református él, templom, paplak és iskola építésére kérnek engedélyt. Iskolamestert is kívánnak tartani. A költségeket a közbirtokosok vállalják.

137 A Helytartótanács vizsgálatot rendelt, de a megye jelentése alapján úgy határozott, hogy mivel 1738-ban és 1750-ben is a nyilvános vallásgyakorlatot nem engedélyezték, most is csak magán vallásgyakorlatot engedélyez. Oratóriumot építhetnek, de torony, harang és utcai bejárat nélkül.

138 Bár a közbirtokosság ebbe nem nyugodott bele, 1783 szeptemberében újabb kérvényt adott be a harang használata érdekében,

1 de ezt a kérelmet is elutasították.

1

'

1

" Ennél fontosabb, hogy már 1782-ben lévitát hívtak meg Pálffi Ferenc személyében, akit házi prédikátornak (concionator domesticus) neveztek. Ö 1786-ban Kajászószentpéterre került, helyébe a sárospataki főiskoláról frissen kikerült Szőke Pétert alkalmazták, aki 1806-ig maradt itt. Akkor Alcsútra távozván, helyébe Maller Ferenc lelkész került, aki 23 esztendeig látta el hivatalát, és 1830-ban ment át Csákvárra. Utóda Veres Lajos kecskeméti káplán lett, aki 1849-ben bekövetkezett haláláig volt Baracskán prédikátor.

141 Az 1783-ban épült kicsi oratórium helyébe 1831—32-ben építettek 25 000 váltó forint költséggel 20 öl hosszú, 10 öl széles, tornyos, díszes templomot. A költségeket a közbirtokosság viselte, 3 évi teljes közjövedelmét erre fordítva. Belső berendezése a vagyonosabb közbirtokosok: Pázmándy, Szüts Lajosné, Kazay Istvánné, Torkos Menyhértné magánadományaiból került ki. A lelkész díjazását, azaz évi 100 Ft-ot, 50 mérő búzát, 6 öl fát, 3 szekér szénát, 2 mázsa húst, 50 font faggyút, 1 mázsa sót és 12 mérő alá való tavaszi, ugyanannyi őszi szántót teljes megmunkálással, szintén a közbirtokosság adta össze. A közbirtokosság és egyházközség ugyanis összefolyt. Külön presbitérium még 1816-ban sem volt. Vagyonkezelő is a „família", azaz a közbirtokosság kurátora volt. Külön egyházi kurátort csak akkor kezdtek választani, mikor az 1791-től immár nyilvá-