Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Az 1955-ben megalakult Bástya TSZ feloszlott.

429 Feloszlásában szerepe volt az ellenforradalom által szított TSZ-ellenes hangulatnak, de szerepet játszottak helyi tényezők is, melyek aTSZ eredményes tevékenységét hátráltatták. Hiányzott a megfelelő jártasság a szövetkezet vezetésében, az adminisztráció vitelében stb. Voltak súrlódások a TSZ és a helyi tanácsi vezetők között is. A TSZ vezetői a helyi tanácsot megkerülve minden ügyesbajos dolgukkal a felsőbb szervekhez fordultak. A szövetkezet tagjai elmulasztották az adófizetést. Az 1951 óta több-kevesebb sikerrel működő Búzakalász I. típusú TSZCS nem szűnt meg, sőt 1957 áprilisában Ezüstkalász néven új TSZCS alakult, tagjai azonban kevés földdel rendelkeztek. A Búzakalász TSZCSből többen át akartak lépni az új TSZCS-be, a Búzakalász azonban nem akart lemondani az átlépő tagok földjeiről, azokon továbbra is maga akart társas gazdálkodást folytatni.

430 A mezőgazdasági termelés fő tendenciáiban nem állott be lényeges változás, továbbra is főleg gabonaféléket, kukoricát és burgonyát termesztetek. A munkaigényesebb cukorrépa vetésterületét a helyi tanács azzal is is igyekezett növelni, hogy csak azoknak óhajtott tartalékföldet bérbe adni, akik minden egyes kh bérelt föld után legalább 200 négyszögöl cukorrépát vetnek. 1957-ben sikerült jelentős lépést tenni az iskola építésének 1954 óta vajúdó ügyében is. Olyan elképzelés született, hogy mivel teljesen új iskola létesítésére elegendő anyagi erőforrás nem áll rendelkezésre, valamelyik arra alkalmas épületet kell iskolává átalakítani- Többszöri tárgyalás, szakértői vélemények meghallgatása után a munkák az Álló-féle házban kezdődtek meg.

431 Az átalakítás költségeiről egészen pontos képünk nincsen. A volt ispánlakás bontási anyagának értékesítéséből kb. 33 000 Ft bevételre tett szert a tanács, a lakosság kb. 15 000 Ft gyalogos és fogatos társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez.

432

. Az építkezési költségek túlnyomó részét a megyei tanácstól kapta a község. 1958 januárjára a legfontosabb munkákat elvégezték, az új iskolát fel lehetett avatni, folyamatosan meg lehetett kezdeni a felsőtagozati osztályok áthozását Enyingről.*

33 Sok új feladatot állított a község elé a lakott terület folyamatos terjeszkedése, a villanyhálózat bővítése. A megyei tanács a balatonbozsoki villanyhálózat bővítésére 70 000 Ft-ot ruházott be

434

. A vezeték kihúzásához szükséges oszlopok felállítását a helyi tanács végeztette el. Ennek ellenére még sokáig folyt a huza-vona a tanács, az ÉDÁSZ és a MEGYEVILL között, és csak a következő évben fejeződhetett be a munka. Az újtelepi utcák esős-sáros időben szinte járhatatlanok voltak, ezért új járdákat is kellett építeni. A helyi kisipar legfontosabb adatai:

435 1955 Cipész Fodrász Kovács Szabó Egyéb Összesen 11113 7 1957 Cipész Fodrász Kovács Kőműves Egyéb összesen 1113 2 8