Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

1957- ben összesen 4 kiskereskedelmi és vendéglátó egység működött a község bel-, külterületén (Alsótekeres). A kiskereskedelem 2 772 000 Ftos forgalmat bonyolított le.

435/a A községi tanácsnak eben az évben 55 400 Ft saját bevétele volt és az adórészesedést (208 000 Ft) hozzátéve 263 400 Ft bevételi előirányzatot tett lehetővé 1958-ra'

,:í

° Mint láttuk, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének folyamata az ellenforadalmat követően megtorpant. 1958- ban a tanácsi szervek több kezdeményezést tettek a folyamat újbóli elindítása érdekében. Egyre jobban kikristályosodott az az elképzelés, hogy mivel Balatonboszokon a szocialista gazdálkodás eredményes folytatásának tárgyi feltétele nem elégé biztosítottak, az enyingi Ezüstkalász TSZ felé kell orientálódni. Az Ezüstkalász TSZ hajlandónak mutatkozott arra, hogy a volt balatonbozsoki Bástya TSZ 85 kh. földjét átvegye, illetve Balatonbozsokon egy üzemegységet létesítsen egy brigádvezető irányítása alatt. 1958 folyamán az iskola építése befejezést nyert. Az új iskola melletti területen sportpálya létesítését is megkezdték- E munka eredményessége tükröződik a bozsoki iskola adataiból, melyekből kitűnik, hogy a személyi és dologi elátottság nagyot javult. Az iskola adatai 1957/58-ban

/i:!7 Tanulók száma Tantermek száma Nevelők száma 202 7 9 1958-ban a kultúrotthon és mozi már nem elégítette ki az igényeket, felszerelése is erősen megrongálódott. A helyi tanács tárgyalásokat kezdett a MOKÉP-válalattal, hogy közös erőfeszítéssel valamelyik épületet kultúrotthonná és mozivá alakítsák át. A dolog azonban húzódott, mert hol az anyagi hozzájárulás mértékében nem tudtak megegyezni, hol pedig a lakókat nem tudták a kiszemelt épületből máshová átköltöztetni. 1958- ban újabb tanácsi ciklus zárult le. Az ekkor megválasztott tanács alakuló ülése 1958. november 28-án volt. 1959- ben a település tovább bővült. Ekkor már 1137 lakosa volt volta községnek, akik összesen 247 lakásban laktak. Az utcákat 35 közvilágítási lámpa világította.

438 1959 a „fordulat éve" volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy Balatonbozsokon nem érdemes új TSZ-t létesíteni, ezért így az lesz a legjobb, ha a helyi egyéni gazdák az enyingi Ezüstkalász TSZ-be lépnek be.

439 így lehetővé válik, hogy a helyi lakosok a hozzájuk legközelebb eső területeket művelhessék. 1959ben Balatonbozsok termelőszövetkezeti községgé lett, bár egyéni gazdák még 1965-ben is voltak. 1960-ban az enyingi termelőszövetkezet Vörös Hajnal néven egyesültek, így a szocialista mezőgazdaság igen jelentős erőforrásokkal rendelkező, szilárd bázisa jött létre. Nehezítette viszont a helyzetet, hogy elég sok fiatal máshol vállalt munkát, az idős TSZ-tagokra így nagyon sok feladat hárult. 1959-ben a TSZ-tagoknak munkaegységenként 40 Ft jutott.

440 A 60-as évek elején azonban még ingadozások voltak, hátráltató tényező volt a szeszélyes időj aras, a közös gazdálkodáshoz való nem mindig megfelelő viszony stb.