Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

Degré Alajos: BODMER

1 I. „Utcás falu" alaprajzú település a megye északkeleti részén, a Vértes délkeleti előterében. A község központi belterülete 78 hektár, a Bodméri patak jobb partján fekszik 158 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 718 hektár, gyengén tagolt, enyhén hullámos löszhát. Átlagos tengerszint feletti magassága 170 méter, de legmagasabb része, a Porkoláb hegyhát is csak 201 méter a tenger színe felett. Reliefenergiája 20 m Km'-. Alapja változatos pannóniai üledékekből (homok, homokkő, agyag, márga) épült lösz takarta tábla, melynek délkeleti irányban kibillent felszínét a pleisztocén végén és a holocénben az eróziós és deróziós mellékvölgyek keskeny, lapos völgyközi hátakra tagolták. Kiegyenlített éghajlatát mérsékelten meleg nyári (július középhőmérséklete 20,5—21 C. fok), kedvező évi (9,5—17 C. fok), és nyári félévi középhőmérséklet (16,5—17 C. fok), elégséges napfénytartam (1950-ben 2000 óra) és 600 mm körüli csapadékmennyiség jellemzi. Tele mérsékelten hideg, a januári középhőmérséklet —2 C. fok körül van. Felszíni vízfolyásokban és felszín alatti vizekben egyaránt szegény terület. Fő vízfolyása a Bodméri patak is időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad.Talajai erősen erodáltak. Szántóit többnyire barna föld, csernozjom barna erdőtalaj és mészlepedékes csernozjom borítja. Természetes növénytakarója egykor zárt erdő volt. Erdősültségét ma már összesen 9 hektár mesterséges erdő képviseli.

2 A falu völgyben fekszik, de a dombok enyhék. A Bodméri patak forrása is a falu határában, a belterülettől északnyugatra van. A falutól délkeletre a patak mellett fekvő rétek mégis vizenyősek, nádasosok. 1932ben is csak két utcája volt (Fő u. és Rózsa u.)

3 Első okleveles említése 1311-zől való, Boglár (Vértesboglár) határjárásában, Akkor Budraer-nek írták/' Ugyanígy 1325-ben is/

1 Már 1364-ben, 1365-ben, 1498-ban Boámer alakban írták,'

1 bár 1498-ban előfordul Bothmer alakban is.

7 Már a XVI—XVII. században a Boámér név állandósult,

8 de előfordult a XVII., sőt a XIX. században is a Bogmér alak is.

8a Neve személynévből keletkezett, A Buámer személynév 1138 óta ismert. E név a szláv nyelvek valamelyikéből került a magyarba. Vö. a bolgár Budimir, szerb-horvát Buáimir, cseh Budimir.'

1 A név szlávul Isten békéjét jelenti. Az, hogy személynevet egyszerűen toldat nélkül átvettek a helység nevére, arra mutat, hogy a helység a XIII. század vége előtt kelet-