Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér
kezett, mert később a földesúr nevéhez „háza", „falva", „ülése" vagy „telke" toldatot illesztették a helységnévben. A név alapján tehát nem kell arra következtetnünk, hogy Bodmér a honfoglalás előtt már létezett szláv település lett volna.'" Az az 1860-as években feljegyzett állítólagos helyi monda, mely szerint a mai falu helyén egy öreg ember csapdába csalta a törökét, azok pedig menekülés közben azt kiabálták: „Bogemil, Bogemil", és erről vették a helység nevét," telivér primitív népi etimológia. Az ugyanis még elképzelhető, hogy a törökök horvátul hívták segítségül az Istent, hisz a törökök közt mohamedán hiten délszlávok is szolgáltak, de Bodmér már évszázadokkal a török háborúk előtt létezett, és csak évtizedekkel a török veszély elmúlta után települt újjá. Ezzel a mondával nyílván a kálvinista parasztnemesek, a falu múlt századi lakosai próbálták magyarázni a számukra teljesen érthetetlen Bodmér nevet. Ilyen „költői" név etimológiára másutt is van példa, így — ugyancsak a törökökkel kapcsolatban — Lentin a község régi nevéről Nemti-ről. 12 Az 1325-ben Bodmér környékén említett Lod, Wedpauolilese (Véd Pál ülése), Maladnuk, Zewch (Szőcs), Petresteleke, Gyznokuth (Disznókút), Zemteleke, Pokolrakattya, Nempli, Chakan (Csákány) helységek közül csak Szőcs és Csákányegyháza azonosítható későbbi ismert falvakkal, a többit később nem említik. 1 ' Birtokosa már 1325-ben Boáméri Konrád fia István és Salamon fia György, akik a király előtt kötött egyezségben kapták vissza Fejér megyei birtokaikat, illetve azok egy részét, köztük Boámért is, Vasvári Dénes fia Pétertől, aki azonban a birtokok egy részét zálogul visszatartotta. 1349-ben Bodméri Mihály fia Pált említik, 1364-ben Boáméri Mihály királyi emberként működik, 1378-ban Bodméri Pető fia Gergelyről olvasunk. Nyilván ugyanazon kisebb birtokú nemes család tagjai, amely családnak vagy Bodmér volt az egyetlen vagyona, vagy itt volt birtokainak központja, és erről vette a nevét. 1 ' 1 A Bodméri családi nevet azonban óvatosan kell kezelni, és csak a Fejér megyében szereplő Bodmérieket szabad a faluhoz kapcsolni, mert Baranya megyében is volt egy Bodmér nevű falu, 1 ' és az alsó Tisza mentén, Bodrog megyében is élt Bodméri nevű család. 10 1365-ben Felcsut határjárása során a „bodméri nemesek földjé"-ről írtak, 1 ' tehát úgy látszik, több nemes birtokolta, akik alkalmasint mind a Bodméri nevet viselték. 1370-ben azonban a nádorispán előtt Bodmér birtoka felett Pomázi Benedek perlekedett Beke fia Istvánnal, János fia Mihállyal, Gergely fia Istvánnal és Hernáái Lőrinc fia Jánossal. Nincs kizárva, hogy Beke fia István és két társa Bodméri volt, Hernáái Lőrinc azonban nyilvánvalóan nem. Egyébként a pernek sem jogalapját, sem kimenetelét nem ismerjük, mert az érdemi tárgyalást kilenc éven át halogatták. 18 A XV. század végén többször is szerepelt Fejér megyében Boáméri Pósa Gergely. 1 '' Neve arra mutat, hogy ő is bodméri birtokos volt. Kérdés azonban, hogy a XIV. századi Fejér megyei Bodmériek leszármazója volt-e, és csak megkülönböztetésül használta a Pósa nevet, vagy eredeti neve Pósa volt, és csak Boámér falu megszerzése után nevezte magát így birtokáról, vagy birtokai központjáról. A falu már a török háborúk elején pusztává vált. 1562-ben Pettenái Ilona mint saját pusztáját hagyományozta végrendeletileg unokáinak Kettyei Finta Beneáeknek és Albertnek. Kápolnásnyék, Pettená, Velence és Papvára pusztákkal együtt. 20 Nem tudjuk, hogyan jutott az eredetileg
