Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

kezett, mert később a földesúr nevéhez „háza", „falva", „ülése" vagy „tel­ke" toldatot illesztették a helységnévben. A név alapján tehát nem kell arra következtetnünk, hogy Bodmér a honfoglalás előtt már létezett szláv település lett volna.'" Az az 1860-as években feljegyzett állítólagos helyi monda, mely szerint a mai falu helyén egy öreg ember csapdába csalta a törökét, azok pedig menekülés közben azt kiabálták: „Bogemil, Bogemil", és erről vették a helység nevét," telivér primitív népi etimológia. Az ugyanis még elképzelhető, hogy a törökök horvátul hívták segítségül az Istent, hisz a törökök közt mohamedán hiten délszlávok is szolgáltak, de Bodmér már évszázadokkal a török háborúk előtt létezett, és csak évtize­dekkel a török veszély elmúlta után települt újjá. Ezzel a mondával nyíl­ván a kálvinista parasztnemesek, a falu múlt századi lakosai próbálták magyarázni a számukra teljesen érthetetlen Bodmér nevet. Ilyen „költői" név etimológiára másutt is van példa, így — ugyancsak a törökökkel kap­csolatban — Lentin a község régi nevéről Nemti-ről. 12 Az 1325-ben Bodmér környékén említett Lod, Wedpauolilese (Véd Pál ülése), Maladnuk, Zewch (Szőcs), Petresteleke, Gyznokuth (Disznókút), Zemteleke, Pokolrakattya, Nempli, Chakan (Csákány) helységek közül csak Szőcs és Csákányegyháza azonosítható későbbi ismert falvakkal, a többit később nem említik. 1 ' Birtokosa már 1325-ben Boáméri Konrád fia István és Salamon fia György, akik a király előtt kötött egyezségben kapták vissza Fejér megyei birtokaikat, illetve azok egy részét, köztük Boámért is, Vasvári Dénes fia Pétertől, aki azonban a birtokok egy részét zálogul visszatartotta. 1349-ben Bodméri Mihály fia Pált említik, 1364-ben Boá­méri Mihály királyi emberként működik, 1378-ban Bodméri Pető fia Ger­gelyről olvasunk. Nyilván ugyanazon kisebb birtokú nemes család tagjai, amely családnak vagy Bodmér volt az egyetlen vagyona, vagy itt volt bir­tokainak központja, és erről vette a nevét. 1 ' 1 A Bodméri családi nevet azon­ban óvatosan kell kezelni, és csak a Fejér megyében szereplő Bodmérieket szabad a faluhoz kapcsolni, mert Baranya megyében is volt egy Bodmér nevű falu, 1 ' és az alsó Tisza mentén, Bodrog megyében is élt Bodméri nevű család. 10 1365-ben Felcsut határjárása során a „bodméri nemesek földjé"-ről írtak, 1 ' tehát úgy látszik, több nemes birtokolta, akik alkalmasint mind a Bodméri nevet viselték. 1370-ben azonban a nádorispán előtt Bodmér birtoka felett Pomázi Benedek perlekedett Beke fia Istvánnal, János fia Mihállyal, Gergely fia Istvánnal és Hernáái Lőrinc fia Jánossal. Nincs ki­zárva, hogy Beke fia István és két társa Bodméri volt, Hernáái Lőrinc azonban nyilvánvalóan nem. Egyébként a pernek sem jogalapját, sem ki­menetelét nem ismerjük, mert az érdemi tárgyalást kilenc éven át halo­gatták. 18 A XV. század végén többször is szerepelt Fejér megyében Boá­méri Pósa Gergely. 1 '' Neve arra mutat, hogy ő is bodméri birtokos volt. Kérdés azonban, hogy a XIV. századi Fejér megyei Bodmériek leszárma­zója volt-e, és csak megkülönböztetésül használta a Pósa nevet, vagy ere­deti neve Pósa volt, és csak Boámér falu megszerzése után nevezte magát így birtokáról, vagy birtokai központjáról. A falu már a török háborúk elején pusztává vált. 1562-ben Pettenái Ilona mint saját pusztáját hagyományozta végrendeletileg unokáinak Kettyei Finta Beneáeknek és Albertnek. Kápolnásnyék, Pettená, Velence és Papvára pusztákkal együtt. 20 Nem tudjuk, hogyan jutott az eredetileg

Next

/
Oldalképek
Tartalom