Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

164 Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása 1944—1945. II. FMTÉ 4. 1970. 95., 96., 100.; FmL Bodajk község iratai, 1945 950. jkv. 165 Farkas: Politikai küzdelmek, FMTÉ 4. 1970. 174.; Uő.: Az élet megindulása Fejér megyében 1944—1945-ben, FMTÉ 4. 1970. 219.; OL Z 330. 9. cs. 170. 1945. ápr. 30.; FmL Alispáni iratok, 1945. 23. sz. ápr. 23.; 1945—215. sz. máj. 9. 166 Farkas: Az élet megindulása, FMTÉ 4. 1970. 230., 236., 238.; Eseméénynaptár, FMTÉ 3. 1969. 18., 26., 46., 80.; Élő Zoltán—Farkas Gábor: Források a népi demokratikus átalakulás Fejér megyei történetéből 1945—1949. Székeifehérvár 1976. 12., 33.; Strasszer: Pártviszonyok, FMTÉ 4. 1970. FmL Képviselőtestületi jkv. 1945—1950. 1—6. 167 Farkas: Agrárátalakulás, FMTÉ 4. 1970. 282.; Élő—Farkas: Források 1945—1949. 283., 292.; Eseménynaptár 1944—1948. 47.; FmL Képviselőtestületi jkv. 1945— 1950. 93—94. 168 Eseménynaptár 1944—1948. FMTÉ 3. 1969. 52.; FmL Székesfehérvári Tankerületi Főigazgató, 1946—1948. 12. d.; Képviselőtestületi jkv. 1945—1950. 13—14., 106. 169 FmL Bodajki Egészségvédelmi Kör iratai, 1945—64. sz.; Képviselőtestületi jkv. 1945—1950. 29.. 87., 110. 170 Helységnévtár 1947. 36.; Élő—Farkas: Források 1945—1949. 220., 235., 252.; Pera: Kisgyón, FMTÉ 7. 1973. 319.; FmL Képviselőtestületi jkv. 1945—1950. 66., 69., 80—81., 88., 94., 109. 171 Helységnévtár 1952, 1956, 1962, 1967, 1973.; Fejér megyei statisztikai évkönyv 1959. 14.; FmL Képviselőtestületi jkv. 1945—50. 118. 172 Mór története 461.; Üj magyar lexikon, Budapest 1959. I. 324.; Pera: Kisgyón, FMTÉ 7. 1973. 317.; Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében, FMTÉ 4. 1970. 561., 599., 627—628., 650. 173 Fejér megyei statisztikai évkönyv 1969. 354., 1976. 342.; Hantos, FMTÉ 4. 1970. 615, 622. 174 Fejér megyei statisztikai évkönyv, 1957. 116., 1960. 155., 161., 1962. 115., 1965. 126. KAJMÁTI Bodajkhoz tartozó puszta. Első említése a XV. század végéről való,

1 amikor possessio Kagymath részben a csatkai pálosok, részben a székesfehérvári keresztesek birtoka. Határjelző helynevek: Megyestető, Tulkfa (tögyfa), Fenyőshegy, Cherhegy, Hosszúhegy, Köveskuth, Vaskapu, Fiaskó és Kecskekő. 1447- és 1465-ben családnévként említik Kagmath-ot, 1466ban possessio Kagmathy-ként szerepel.

2 A török időkben lakott hely, ekkor a csókaiak birtokolták.

3 1685-ben Kaimaty-i nemesi kúria és 4 telek szerepel az összeírásban. Ekkor az erdő teljesen benőtte a területét. Az Amadé család formált rá jogot, bár a kajmátiak mindig Csókakőnek adóztak/' Története a csókakői—móri uradalommal fonódott össze. 1763-ban gróf Berényi Mária Bodajkkal együtt nejének — báró Luzsénszky Györgynének —• 32 évre zálogba adta. Tényleges népessége minimális, az 1784— 1787. évi összeírás mindössze 10 lakost talált itt. 1789-ben gróf Zichy Anna és Jozefa osztoztak az örökségen; Kajmáti pusztát Zichy Anna kapta. Területén 145 hold tölgy és 48 hold bükkerdő, jó kaszáló és legelő volt. Az erdőt 45 éves kitermelési terv szerint művelték, évi bevétele 132 Ft volt. A legeltetés az uradalomé, a jobbágyok igás ökreik legeltetéséért 80 nap robotot teljesítettek. Az uradalom egész bevétele: 702 Ft. 1790-ben a bodajkiak 250 Ft-ért a szmszédos földesúrtól béreltek legelőt, mivel az uradalom a pusztát a balinkaiaknak adta bérbe.

0 Az 1807. évi uradalmi összeírás 51 2 8 hold szántóról beszél, melyet a bodajkiak béreltek. Volt még 90 hold uradalmi kaszáló és a varjuvári malom vízibérlete. Az uradalom bevétele 1313 Ft. A puszta lakossága ekkor