Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

is minimális, 1846—47-ben csak néhány embert írtak össze. A lakosság számát éppen ezért Fényes Elek sem adja meg.

0 Az uradalom hitelkönyve 1856-ban két dűlőnevet említ: a Kajmáti dűlőt és a Kajmáti-erdő dűlőt. A kajmáti kőfejtő a bodajki gazdaközönség tulajdonában volt. Kövét felhasználták a Bodajk—Zirc közút építéséhez. 1908-ban egy öl kő kifejtése 7 koronába került. A kőbányát az 1967. évi helységnévtár is említi.' 1918 őszén a bodajkiak népgyűlésen határozták el, hogy sürgősen megszerzik Grünfeld Sámuel nagybirtokos 300 holdas kajmáti pusztáját. A kérdést az 1945-ös földreform oldotta meg.

8 Jegyzetek 1 Dl 20910. Csánki III. 333. 2 Dl 14124., 16168.. 16337. Csánki III. 333. 3 Magyar Sión, II. évf. Esztergom 1864. 188. 4 Nagy Lajos, FMTÉ 6. 1972. 238.; OL E 156. U. et C. Fasc. 4. Nr. 43. 1690. 5 OL P 707. Zichy család levéltára, Fasc. 216. et M. No 10. 1763. júl. 22.; Fasc. 196. et A. 1789. febr. 12.; FmL Acta locorum, 1790. máj. 7. 6 OL P 56. Bethlen család levéltára, Fasc. LXV. No 112. 1807.; Fényes Elek: II. 164. 7 FmL Úrbéri törvényszék, 1856.: Alispáni iratok, C/183. 1908.; Helységnévtár 1967. 158. 8 Jenéi: Agrárátalakulás 1918. FMTÉ 2. 1969. 94. TÁRNOK A Bodajkhoz tartozó pusztát 1338-ban említik először,

1 amikor a Csanád nemzetségből való Péter és fiai, valamint István és fia Mihály a székesfehérvári káptalan előtt elörökítették Tárnok nevű birtokukat (possessio Tarnuk) Timár Pál fiának, Farkasnak. 1487-ben Tharnok-ként szerepel egy oklevélben.

2 1662-ben elhagyott faluhelyként említik. Az 1685. évi összeírásban Tárnok pusztáról olvashatunk, az 1690-es uradalmi összeírás szerint 12 jobbágytelek kialakítására alkalmas.' 1763-ban gróf Berényi Mária Bodajkkal és Kajmátival együtt 32 évre elzálogosította nővérének, báró Luzsénszky Györgynének. A puszta ekkor évente 127 boglya szénát és 200 kéve nádat termett, 287 Ft értékben. Lakossága minimális, a II. József-kori népességösszeírás csak néhány lakost említ. 1789-ben gróf Zichy Anna és Jozefa osztoztak az örökségen, a pusztát Zichy Jozefa kapta. Tárnok ekkor 1153 hold tölgyerdőből és 206 hold kaszálóból állt. Az erdő hozama* 50 évi kitermelés mellett évi 738 öl. A makkoltatás bevétele 150 Ft. A Tárnok területén folyó Gaja patakon fűrész és lisztőrlő malom működött, a molnár évi 110 Ft cenzust fizetett. A malom fölött volt a Nádastó, amelyen a rákászást az uradalom évi 8 Ft-ért adta bérbe. Az uradalom összes bevétele 2053 Ft/' 1803-ban az uradalom szerződést kötött a tárnoki kisházasokkal. Ök Nagy tárnokon házanként évi 12 Ft bérletet, az uradalomtól kapott földek után 3 mérő gabonát vagy 3 mérő morzsolt kukoricát fizettek; házanként 10 öl fát vágtak, az uradalmi erdőhivatal által megállapított bérért. A kistárnokiak házanként 7 Ft cenzust fizettek és 10 öl fát vágtak a fenti feltétellel. A hazátlan zsellérek 5 öl fát vágtak a szokott bérért. A házas és