Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

Özvegy gróf Berényi Györgyné 1749-ben alapítványt tett 5 egyházi személy — négy pap és egy barát — eltartására, akiknek feladata a bodajkiak és az ide jövők lelki gondozása. Ezt követően (1755—1756) épült a templom melletti kőfal, faragott kövekkel, köztük románkoriakkal is.

102 Bodajk régi hagyományokkal rendelkező zarándokhely volt már a XVIII. században is. A zarándoklat az év minden részében tartott, leginkább azonban szeptember 8-hoz kötődött. A székesfehérváriak évente a húsvét utáni negyedik héten mentek Bodajkra, a tanács által kijelölt két senator vezetésével. A csókakői csizmadiacéh szabályzata szerint minden római katolikus céhtag halála esetén Bodajkon mondtak requiemet. Az uraság a misékért 211 Ft évi kamatát, 70 öl fát, 65 mérő búzát, 100 font vajat, 200 font sót, 70 font gyertyát, 30 akó bort és 2 ártányt adott. Van példa arra is, hogy egyes fürdővendégek magukkal hozták a saját káplánjukat."

13 1784-ben a bodajki egyház filiája volt Tárnok- és Kajmátipuszta, Csurgó, Balinka, Csókakő és Sőréd. 1786-ban, a kapucinus rend feloszlatásakor a székesfehérvári Rieder Jakab kőműves és Verovszky György ezüstműves végezték a becslési munkákat. A veszprémi püspök 1733-i jelentésében Bodajkot a többségében református vallású helységek közé sorolta. Az 1745. évi felmérés szerint ,,vegyesvallású község", melynek már 30 éve volt református lelkésze (Éső István). A prédikátor 1752-ben meghalt, a földesúr nem járult hozzá, hogy újat válasszanak. A lakosok a helytartótanácshoz fordultak, mely a reformátusok régi vallásgyakorlatát támogatta. 1783-ban a reformátusok kérték, hogy imaházat és iskolát építhessenek, ezt a helytartótanács megtagadta és a csurgói imaházhoz utasította őket. A lakosok az uralkodóhoz fordultak. Előadták, hogy emberemlékezet óta gyakorolták vallásukat. A templom és iskola építésének szükségességét azzal is indokolták, hogy a hévizes fürdőt felkereső embereket — templom híján — nem tudják lelki vigaszban részesíteni. A kérés eredménnyel járt: a református templom 1786-ban, a paplak 1786—1789 között épült. A templomnak homlokzati, bádogsisakos tornya, síkmennyezetes hajója van. A kehely a pikkelyes kosárral a XV. századból, a másik kehely 1750-ből, két ónkanna 1799-ből való. A paplak földszintes, háromtengelyes, hat árkádos. A lelkész 13 hold földet, 6 hold rétet, 200 négyszögöl kenderföldet és 822 öl irtásföldet kapott.

104 A XIX. század elején nagyarányú építkezés folyt a mezővárosban. Ekkor épült több klasszicista lakóház (Ady E. u. 4., 48., 46.), a mai tanácsház, a Tekla-ház (Aáy E. u. 8.), a piactéren Nepumoki Szent János keresztet tartó, népiesen festett szobra. 1839-ben épült az egyemeletes Hochburg— Lamberg kastély, négy ión oszloppal. Az uradalomnak pallosjoga lévén, kétszintes börtöne is volt Boáajkon, összesen négy cellával. A cellák 2,5 X 4,5 méter alapterülettel 2,60 magasak voltak.

10

" 1848—1849 Maáarász József kezdeményezésére Bodajk népképviseleti választóterület székhelye lett. így döntött az 1848. április 19-i megyei kisgyűlés és a május 2-i közgyűlés. Ezen Bodajkról a bíró és a jegyző vett részt, akik a megyei bizottmány tagjai lettek.

100 Maáarász radikális politikai nézetei feltétlen támogatóját, Salamon Györgyöt ajánlotta a kerület képviselőjé-