Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

nek, a liberálisok jelöltje gróf Festetics Géza volt. A választást 1848. június 20-án tartották, de már az előző hetekben erős agitáció folyt Bodajkon. A választások során a két tábor összecsapásának egy halálos áldozata és több súlyos sebesültje volt. A bodajki véres választás országos botrányt kavart, amelyben nemzetiségi és felekezeti ellentétek kerültek felszínre. A Közlöny 1848. június 25-i száma a következőképpen számolt be a választásról: „Bodajkon iszonyatos vérengzés szakította félbe a szavazást, melyet Festetics Géza pártja idézett elő, midőn kisebbségben maradását látta. A vérengzést az ő lerészegített emberei követték el, akiket Luzsénszky a helyszínre vezetett és lelkesített. . . Az elnök és a főbíró biztos menedékhelyükön várták a vihar elmúlását." Az alispán másnap (június 21-én) vizsgáló bizottságot küldött ki Bodajkra. Palóczy László, a képviselőház korelnöke a választást ,,a hibák és fogyatkozások miatt" érvénytelenítette és megsemmisítette. A megismételt választás napjául július 23-át jelölte meg. Ezen a választáson minimális többséggel (907 : 896 arányban) Festetics Géza győzött, ő lett a bodajki választókerület követe. A véres események résztvevőit —• összesen 29 vádlottat — 1849. február 21-én állították a megyei törvényszék elé.

107 1848. augusztus 16-ig Boáajkon a herceg Schwarzenberg gyalogezred hadfoglaló bizottsága állomásozott; innen Székesfehérvárra távozott. Augusztus végén kezdődött meg az önkéntesek toborzása, de „igen gyéren mutatkoztak": Bodajkon 2 fő jelentkezett. A menekülő Jellasics október 1-én vonult át a mezővároson, 1882 Ft értékű kárt okozva. 40 háztartást dúltak fel, a borospincéket feltörték, kocsikat foglaltak le, ökröket, lovakat hajtottak el. Az uradalom kára a 3000 Ft-ot is meghaladta. Élelmet, 300 akó bort, 26 szarvasmarhát vittek el a horvátok. Ezt követően a Nógráá megyei őrsereg tartózkodott Bodajkon.

m 1848. december 30-án, a móri ütközetet követően a császári csapatok megrongálták a mezővárost. Házanként 20—25 katonát szállásoltak el, a bíró házát feldúlták, a beszedett adót magukkal vitték. 1849. augusztus végén a Jablonowsky ezred egy külnítménye kutatott fegyver után Bodajkon. Szeptember 17-én kisebb verekedés volt: a kisbírót megverték a lakosok. Szeptember 20-án három lakost, akik mások fiai helyett pénzért katonának álltak, de megszöktek, újból besoroztak.

100 1849—1918 Bodajk mezőváros, 1886-tól nagyközség, 1850—1863 között a móri, ezt követően a sármelléki, 1872-től 1885-ig a bodajki felső járáshoz tartozott. A bodajki felső járás községei: Csákberény, Mór, Bakony sárkány, Sőréd, Ondód, Magyaralmás, Csurgó, Isztimér, Guttamási, Balinka és Veleg. A bodajki alsó járás: Aba, Nagyláng, Soponya, Csősz, Tác, Füle, Polgárai, Sárszentmihály, Urhiáa, Szabadbattyán, Falubattyán, Moha, Iszakszentgyörgy és Sárkeresztes. 1885-től kezdve Bodajk a móri járáshoz tartozott. 1856-ban Tárnokpuszta, Kajmáthpuszta és Sőréd; 1863-ban Nagy- és Kis-Tárnok, Szilváskút, Varjúvár és Kajmád; 1875-ben Nagy- és KisTárnok, Tőrös, Kajmáá és Felső-Varjúvár; 1912-től kezdve pedig Kajmád, Tárnok és Varjúvár külterület tartozott Bodajkhoz. A Moha—Csurgó— Bodajk—Mór vasútvonalat — a megyei bizottmány és az érintett birtoko-