Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Természetesen ennek egyik oka az volt, hogy sokan csak április 23-a, a tavaszi helyzetjelentés után tértek vissza a községbe, a lakosság tehát meg­növekedett. 022 A tanítást már április 16-án megkezdték, amiben szerepe volt a szov­jet parancsnokság kívánságának is, de minden esetre még mielőtt ezt a tanfelügyelőség elrendelte volna. Persze, ez a tanítás hiányos és nehézkes volt. A polgári iskola igazgatója és egyik tanára meghalt, az épület még katonai kórházul szolgált. A tanítást 3 tanár kezdte meg, az r. k. elemi iskola 2 tantermében. 023 A tanítás a központi nagy iskolában, a sokszor ideiglenes helyiségekben, hiányos oktatói gárdával, és még hiányosabb tanulólétszámmal, április második felében megindult. Ez csak azokban az egytanerős kültelki iskolákban nem történhetett meg, ahol az egyetlen ta­nító is hiányzott. 02 ' 1 A mezőgazdasági munkák megszervezésével egyidejűleg a helyreállít­ható legfontosabb ipari üzemeket is közmunkával működőképessé tették, és a termelést megindították. Október 25-re már 24 munkással működött a Schefcsik-féle bőrgyár, 21 munkással a javítóműhely, 20 munkássaal a Skok-malom, és a csak egyetlen munkást foglalkoztató daráló vízimalom. Nem sikerült azonban ekkorra üzembehelyezni az Aranka-malmot, aVágó­hidat és a Szeszfőzdét. (i2j A nemzetgyűlési választást 1945. november 7-én tartották meg. A szervezést a községi elöljáróság, a rend és nyugalom megtartását, valamint a politikai felvilágosítást a Függetlenségi Frontba tömörült politikai pár­tok kifogástalanul biztosították. Sok idősebb ember, akinek a Horthy-kor törvényei nem adtak választójogot, most életében először szavazott. Arány­lag igen kevesen voltak, akik félelemből vagy ellenséges magatartásból nem szavaztak. A szavazatok aránya lényegileg így oszlott meg: MKP 18%, SZDP 16%, NPP 8%, FKP 50%. A kollektív gazdálkodásnak első kísérlete Csordakuton, a „Veres Péter Termelő és Értékesítő Szövetkezet megalakulása volt, már 1945-ben. Erre a szervezetre feltétlenül szükség volt, mert a csordakúti újgazdák — több­nyire volt cselédek — nem rendelkeztek gazdasági felszereléssel. A szövet­kezetnek legsürgősebb gondja azonban nem a termelés megindítása, hanem az új gazdák lakóházhoz juttatása volt. E célra megkapták a Földbirtok­rendező Tanácstól a részben romos uradalmi épületeket, amelyeket lebon­tottak és a bontási anyagból építettek kinn a majorban családi házakat. Persze, ezzel a bontással később gátolták a termelőszövetkezet gazdálkodá­sának megindulását, hisz nem volt a közös gazdálkodás céljára alkalmas istálló. 1945-ben azonban legsürgősebb volt a volt cselédeknek a cselédhá­zakból való kiemelése és önálló családi tűzhelyek létesítése. 1946. február 22-én megalakult Bicskén a Fölmíves Szövetkezet. Ennek elsőrendű célja a kiskereskedelmi ellátás biztosítása volt, de részt vett a mezőgazdasági mun­kák megszervezésében is. Külön „Munkások-Parasztok, Termelő,Beszerző­Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete" is alakult. Ennek célja elsősorban a mezőgazdasági eszközökkel való ellátás volt. Cégbejegyzése azonban elhú­zódott a működése megkezdése után is. 020

Next

/
Oldalképek
Tartalom