Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
Természetesen ennek egyik oka az volt, hogy sokan csak április 23-a, a tavaszi helyzetjelentés után tértek vissza a községbe, a lakosság tehát megnövekedett. 022 A tanítást már április 16-án megkezdték, amiben szerepe volt a szovjet parancsnokság kívánságának is, de minden esetre még mielőtt ezt a tanfelügyelőség elrendelte volna. Persze, ez a tanítás hiányos és nehézkes volt. A polgári iskola igazgatója és egyik tanára meghalt, az épület még katonai kórházul szolgált. A tanítást 3 tanár kezdte meg, az r. k. elemi iskola 2 tantermében. 023 A tanítás a központi nagy iskolában, a sokszor ideiglenes helyiségekben, hiányos oktatói gárdával, és még hiányosabb tanulólétszámmal, április második felében megindult. Ez csak azokban az egytanerős kültelki iskolákban nem történhetett meg, ahol az egyetlen tanító is hiányzott. 02 ' 1 A mezőgazdasági munkák megszervezésével egyidejűleg a helyreállítható legfontosabb ipari üzemeket is közmunkával működőképessé tették, és a termelést megindították. Október 25-re már 24 munkással működött a Schefcsik-féle bőrgyár, 21 munkással a javítóműhely, 20 munkássaal a Skok-malom, és a csak egyetlen munkást foglalkoztató daráló vízimalom. Nem sikerült azonban ekkorra üzembehelyezni az Aranka-malmot, aVágóhidat és a Szeszfőzdét. (i2j A nemzetgyűlési választást 1945. november 7-én tartották meg. A szervezést a községi elöljáróság, a rend és nyugalom megtartását, valamint a politikai felvilágosítást a Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok kifogástalanul biztosították. Sok idősebb ember, akinek a Horthy-kor törvényei nem adtak választójogot, most életében először szavazott. Aránylag igen kevesen voltak, akik félelemből vagy ellenséges magatartásból nem szavaztak. A szavazatok aránya lényegileg így oszlott meg: MKP 18%, SZDP 16%, NPP 8%, FKP 50%. A kollektív gazdálkodásnak első kísérlete Csordakuton, a „Veres Péter Termelő és Értékesítő Szövetkezet megalakulása volt, már 1945-ben. Erre a szervezetre feltétlenül szükség volt, mert a csordakúti újgazdák — többnyire volt cselédek — nem rendelkeztek gazdasági felszereléssel. A szövetkezetnek legsürgősebb gondja azonban nem a termelés megindítása, hanem az új gazdák lakóházhoz juttatása volt. E célra megkapták a Földbirtokrendező Tanácstól a részben romos uradalmi épületeket, amelyeket lebontottak és a bontási anyagból építettek kinn a majorban családi házakat. Persze, ezzel a bontással később gátolták a termelőszövetkezet gazdálkodásának megindulását, hisz nem volt a közös gazdálkodás céljára alkalmas istálló. 1945-ben azonban legsürgősebb volt a volt cselédeknek a cselédházakból való kiemelése és önálló családi tűzhelyek létesítése. 1946. február 22-én megalakult Bicskén a Fölmíves Szövetkezet. Ennek elsőrendű célja a kiskereskedelmi ellátás biztosítása volt, de részt vett a mezőgazdasági munkák megszervezésében is. Külön „Munkások-Parasztok, Termelő,BeszerzőÉrtékesítő és Fogyasztási Szövetkezete" is alakult. Ennek célja elsősorban a mezőgazdasági eszközökkel való ellátás volt. Cégbejegyzése azonban elhúzódott a működése megkezdése után is. 020