Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Igen fontos állatok még mindig teljesen hiányoztak, így még mindig nem volt pl. hízósertés, növendékmarha. Nem csoda, hogy 1946-ra csak 2906 kat. holdat tudtak ősszel felszántani és bevetni. De ebből 2424 kat. hold búzával volt bevetve. Ez az uradalmaktól átvett traktorok segítségével sikerült. Bicske politikai tekintélye — ebben szerepe volt annak is, hogy a teljes nyomorból lényegileg a maguk erejével ki tudta vergődni — 1946 elejére igen megnőtt. Az SZDP 15 tagú megyei vezetőségébe bekerült Bicskéről Vörös Benő, a MKP 41 tagú megyei választmányának pedig tagja lett Bicskéről Speigel István szobafestő, és Bíró Lőrinc kádár.

1

'

2. Nagyon megerősödött Bicskén a szakszervezeti mozgalom is. 1946 márciusára 8 szakszervezeti csoport működött, és pedig: Vas- és Fémmunkásoké Közalkalmazottaké Pedagógusoké Földmunkásoké Malomipari dolgozóké Bőripari dolgozóké Vasutasoké Postásoké 25 taggal, ebből 5 MKP tag, 36 taggal, ebből 12 MKP tag, 32 taggal, ebből — MKP tag, 483 taggal, ebből 110 MKP tag, 50 taggal, ebből 4 MKP tag, 18 taggal, ebből — MKP tag, 716 taggal, ebből 24 MKP tag, 75 taggal, ebből 8 MKP tag A vasutas és postás szakszervezeti csoport azért olyan nagy létszámú, mert az egész járás vasutasai és postásai a bicskei szakcsoporthoz tartoztak.

028 Ugyanekkor 480 FÉKOSz-tag is tömörült Bicskén.™ Bicske megnövekedett súlya lehetővé tette a járási székhely megváltoztatásának újbóli felvetését, ezúttal eredménnyel. A megyei törvényhatóság 1946 június 3-án úgy határozott, hogy a járási székhelyet Bicskére kell áthelyezni és ezzel kapcsolatban a járás nevét is megváltoztatni. Bicske ugyanis 8000 lakost számlál, míg Vál csak 3000-et, forgalmas útvonalon is fekszik, a járás legtöbb községéből jobban megközelíthető, mint Vál, az állami hivatalok jórésze (járásbíróság, adóhivatal) már régen Bicskére került, több és magasabb iskolával is rendelkezik és a járási székház kérdése is megoldható, mert a megyei Földbirtokrendező Tanács e célra juttathatja Bicskén a Börcs-féle házat. E határozatának a belügyminiszter általi sürgős jóváhagyását is kérte.

030 A községi képviselőtestület természetesen maga is sürgette az áthelyezést. 1946. október 7-i ülésében azonban a járási főjegyzői hivatalt a volt Batthyány-kastélyban kívánta elhelyezni, 1945 végére az állatállomány némileg javult. Visszaszereztek az etyekiektől állatokat, de vidéken is vásároltak. Ez az állatállomány távolról sem volt elég, sem a község élelmezésének, sem a mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítására, de nagy haladást jelentett az áprilishoz képest. A fontosabb állatlétszámok így alakultak: tenyészbika 2 az 1942. évinek 12%-a igás ökör 24 ,, 15%-a tehén 84 „ 9%-a ló 346 „ 37%-a koca 80 „ 10%-a növendék sertés 250 ,, 6%-a