Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

14-i határozatával megveszi az ún. Kummer-házat, s 15 000 korona kölcsönnel felépíti az egységes pásztorházat a szükséges istállókkal együtt. Az építkezés, s az áttelepítés 1909-ben fejeződik be.

492 Igen nagy gond az utak és a hidak jó karban tartása, amit az egyes gazdáknak és földbirtokosoknak kell mindig rendbe hozni birtokuk arányában közmunkával. Rosenfeld adós maradt evvel az 1909—1910. években, és pedig 117,5 napi igás robottal, s ő azt kérte, hogy ezt pénzben válthassa meg/'

93 (A munkadíjak, napszámok 1881-ben a következők voltak: 1 kőműveslegény mesterilletékkel együtt 1 frt. 40 kr. — egy ácslegény napi bére mesterilletékkel együtt 1 frt. 20 kr. — 1 kétfogatú napszám 2 frt. 50 kr. — 1 férfi napszámbére 70 kr. — egy női napszámos bére 50 kr.

494 — 1910ben egy napi kétfogatú iga 8 korona, egy egyfogatú iga 4 korona, egy férfi napszámos bére 1,75 korona. — Az árak alakulását kiértékelhetjük, ha a forintnak a koronára való átváltását 1:2 arányban számítjuk az 1894-ben bevezetett aranyfedezet után.

493 — A jegyző javasolta, hogy Rosenfeld a közmunkát pénzben fizesse meg, fizessen érte 705 koronát; de a közgyűlés leszavazta, s Rosenfeldet az út rendbe hozására kötelezte, mert különösen a Csabdi felé vezető utat az ő igái tették tönkre; az alispán azonban a pénzbeli megváltás mellett döntött. — Magának a községnek kell újjáépíteni a Bicske—Göböljárás—Gyúrói úton a boltozatos hidat közösen Alcsut, Tabajd, Doboz községekkel. Ez 1 398 koronába kerül, amelyből Bicskét 1/5 rész terheli. De rendbe kell hozatni a Csabáira vezető úton is a hidat, amit a tavaszi áradás sodort el; ennek a költsége 140 korona, ami teljesen Bicskét terheli.

496 A közbiztonság fokozása érdekében az éjjeli őrök helyett rendőrséget szerveznek meg a helybeliekből, s ennek a számára szabályrendeletet készítenek.

497 A községi könyvtárak külön-külön felekezeti, szakmai vonalon jöttek létre, s fejlődtek; egyes rétegeknek álltak rendelkezésére: ilyenek voltak az úri kaszinó (1864-ben alakult) könyvtára, a református olvasókör (1896tól), a katolikus olvasókör, önálló iparosok és kereskedők olvasóköre, iparosifjak olvasóköre. — Ezek mellett szükségesnek látszott egy községi könyvtár felállítása is, amelyből mindenki kölcsönözhetett; a könyvtár keletkezésének az ideje ismeretlen, de 1902-ben már 279 művel 331 kötetben elérte az 1000 korona értéket. — A könyvtár államsegélyt nem kapott, községi pénzből növelték állományát; így a községi közgyűlés 1909-ben megveszi Mikszáth műveinek jubileumi kiadását 120 koronáért, egyben elhatározza, hogy a könyvtár fejlesztéséhez minden évben hozzájárul.

493 A község egyhangú határozattal támogatja a „magyar népbetegségnek" tartott tüdőbaj, a „Tuberkulózis ellen védekező Egylet"-et, s mint alapítótag 50 koronát fizet, de egyúttal felhívja a község közönségét, hogy pártolótagként lépjen az egylet tagjai közé.

499 — De ott van a község a „Fejér megyei és Székesfehérvári Múzeum" tagjai között is, s 1911-től évenként 6 korona tagdíjat fizet/'

00 Mind nehezebb házat építeni és lakáshoz jutni az alsóbb néposztály tagjainak. Ennek lehetővé tételéről rendelkezik az 1907. évben a gazdasági munkásházak építéséről szóló XVI. tc. — Ezt ismerve 1909-ben Szilágyi Mihály és társai beadványt nyújtanak be a községi közgyűléshez és hozzájárulást kérnek munkáslakások építéséhez. Mivel a kérvényezők nem gazdasági munkások, a képviselőtestület a munkások iránt érzett jóindu-